Motesiky Árpád | Teodóz atya 80 éves

Kultúra, művészet

Teodóz atya 80 éves


Szép májusi délutánon, keddi napon gyűltek össze Felsőaha templomában – Verebély mellett – a zoboralji magyarok, hogy Teodóz atyát, a bencés tanárpapot köszöntsék, születésének 80. évfordulója alkalmából. A népviseletbe öltözött zsérei, nyitragerencséri, koloni, gímesi, alsóbodoki, gesztei, valamint más zoboralji falvak hívői gyűltek össze, hogy köszöntsék az ismert és szeretett Teodóz atyát…

A vendégfogadó Károly atya volt, a verebélyi esperesplébános, de a Teodóz atya tiszteletére celebrált istentiszteleten közreműködött Józsa Attila, bősi, Licskó Bálint pogrányi plébános és Bíró László püspök atya is Magyarországról. A zoboralji hívők, valamint a polgári társulás nevében Teodóz atyát Puchovszky László, Gímes polgármestere köszöntötte és tolmácsolta a Zoboralján élő magyar nép szeretetét. Apropó, Jáki Sándor Teodózt ismerik a Csángóföldön, Erdélyben, a Délvidéken, és mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek…

A felsőahai találkozót, ünnepélyes köszöntőt, a sok-sok virágot, örömkönnyeket nehéz lenne szavakba önteni. Az orgona búgó hangjai mellett, a nemzeti imánk eléneklése után a születésnapi köszöntő folytatódott a felsőahai kultúrházban, ahol aztán a zoboralji népdalok ritmusára csinos menyecskék és lányok, szépszál legények hívására táncra is perdültek. Nem hiányoztak az idősebbek sem, akik nagyon régen ismerik Teodóz atyát. „Isten áldja meg Teodóz atya még sokáig!” – mondta valaki kötetlenül. – „Jöjjön máskor is!”

Mivel újat talán nem tudnék mondani a bencés atyáról, egy régebbi írásom részleteivel köszöntöm. Ámde annyi mégiscsak idetartozik, hogy szemlélete a világról, elkötelezettsége a templomi, népénekek és a népdal iránt töretlen. Nyolcvan esztendős kora ellenére erejének, szellemi, lelki és testi képességeinek teljében van. Mindezeket a papi, emberi hitéből meríti. Ezért áll őrá is a Szentírás szava (Dániel 12,3): „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.”

Megjelent: 1990. október 22-én, A Hétben

Jáki Sándor Teodóz atyát, a Győri Bencés Gimnázium tanárát Komáromban ismertemmeg. Az ősz hajú bölcs pap minden mondatát, szavát és gondolatát nagy figyelemmel hallgattuk, mert mély érzelemmel és erővel hatottak ránk. Az egyházi népi éneklésről, népi énekekről beszélgettünk. Tudnunk kell, hogy Teodóz atya már rég elkötelezte magát a zenével: zenetanár, kórust vezet, és leginkább arra büszke, hogy sok-sok zenét szerető, tehetséges embert bocsátott útjára, akik apró munkával gyarapítják és szeretettel terjesztik a magyar népénekeket. … Jáki Sándor Teodóz magyarföldi bencés atya közvetlenségéről, emberszeretetéről meggyőződhettünk a Zoboralján is. Visszatérőben, egy-egy jelesebb alkalommal, népzenei találkozón, az idők múlásával is név szerint ismeri az embereket, a legidősebb néniket is. Ezt az emberi tulajdonságot tanítani, sajnos tanulni sem lehet, az ember csupán valahonnan hozza magával, örökli a családból. Teodóz atya családja három papot adott a nemzetnek. Jelentőségét talán mi érezzük leginkább, amikor a magyar papok hiányáról, a papképzés fontosságáról és sürgős megoldásáról beszélünk. … Teodóz atya a csángókhoz való kötődését imigyen fogalmazta meg: „Erdélyben harminchétszer jártam, ebből tíz még Ceausescu idejére esett. Hogy miért? Tízéves koromban kezdtem el érdeklődni irántuk, amikor is egy térképen a Keleti-Kárpátokon túli területet piros pontokkal jelölték. Elvégeztem a Zeneakadémia középiskolai tanárképzőjét és a karvezetőképzőt, később itt, Győrben a zongoratanár-képzőt. Pesten orgonálni is megtanultam, máig büszke vagyok rá, hogy Gergely Ferenc tanítványa lehettem. Mindez – a zeneszeretet, a csángók iránti érdeklődés és szerzetes papságom – szorosan összetartozik.” Végezetül még annyit, hogy a magyarföldi papot, Teodóz atyát, a bencés tanárt, önzetlen munkájáért és a határokon túli magyarság kultúrkincseinek összegyűjtéséért, ápolásáért Szent László Érdemrenddel tüntették ki.

*

KÓTA-díj Teodóz atyának

A magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, KÓTA Elnöksége a kiemelkedő eredménnyel végzett művészi munka és a közösségért végzett áldozatos tevékenység elismerésére alapította a KÓTA-díjat 2004-ben.

A Győri Bencés Gimnázium nyugalmazott szerzetes-pap tanára, a diákok generációit oktatta magyarságtudatra, kultúrára, a zene megbecsülésére és szeretetére. Teodóz atya, határainkon innen és túl a magyar egyházi népénekek gyűjtője, a magyarság gyámolítója, istápolója. Rómában így mondják, ő a csángók „apostola”. Kiemelkedő tanári, karnagyi és tudományos munkásságát a KÓTA életműdíjjal köszöni meg.

A VIII. Magyar Karvezető Konferencia Záróhangversenyén 2009. március 7-én a Zuglói Zoborhegy téri Regnum Marianum Templomban került sor a 2008 évi KÓTA-díjak átadására.

Prof. Dr. Cifra János vezényletével elhangzott Kodály-Balassi: Szép könyörgés és Kodály: Sík Sándor Te Deuma valamint Joseph Haydn: Missa Sancti Nicolai művek után, adta át a díjat Prof. Dr. Kollár Éva, a KÓTA elnöke.

2009. március 11.

Írta: Németh István dr.

*

– Azért hívtak Pestre, ráadásul a Zoborhegy téri Regnum Marianum templomba, hogy ezt átvegyem – mutatott rá az éremre az atya. Sok régi és becsült zenésztársammal találkoztam, közöttük még volt zeneakadémiai tanárommal, Párkai Istvánnal és volt növendékemmel, aki a legtöbbre vitte közülünk, Czifra Jánossal, a salzburgi professzorral, az ottani dóm karmesterével – mondta örvendve Teodóz atya.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Teodóz atya 80 éves”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés