Komor hófelhők
alatt gubbaszt a város
hópihe szálldos.
Hideg a város
minden szürke-fekete:
oly reménytelen.
Téli éjszakán
telihold képe néz rám
hóban lépkedek.
Ködös téli nap
feketerigót láttam
dalra nem fakadt.
Fázós verebek
egy bokor alatt ülnek
napfényt remélnek
Szarka lábnyoma
a szűz hóban: itt ugrált
bolondul tova.
Ablakom alatt
ifjú fenyők sora áll
havas sorfalat.
Havas táj, téli
álom, fenyők csúcsain
jön a karácsony.
Fagyos reggelén
januárnak, te álmodj
forró ölelést
Hozzászólások