Három rendezvényt is szervez az idén a Budapesti Corvinus Egyetem abból az alkalomból, hogy néhány nap múlva betölti kilencvenedik évét Kornai János Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az első ezekből az eseményekből egy egész napos konferencia, amelyet 2018. január 18-án tartottak angol nyelven az egyetem budapesti épülete III. előadójában telt ház előtt.
Kornai János (j) és a szerző
Professzor Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora megnyitó beszédében a születésnapot jó alkalomnak mondta arra, hogy a szakma képviselői komoly kérdéseket vitassanak meg, olyan témákról beszéljenek, amelyeket kutatnak vagy csak egyszerűen foglalkoztatják őket.
A rektor arra utalva, hogy professzor Kornai János akadémikus a rendszerváltozás után szívesen foglalt állást politikai kérdésekben, megjegyezte: az a céljuk, hogy az egyetem olyan hely maradjon, ahol politikai kérdéseket is meg lehet beszélni anélkül, hogy a következményektől tartani kellene.
Egy hosszú élet, sok gondolattal, amelyek középpontjában a szocializmus problémája volt – így jellemezte Kornai János életét Lánczi András, aki szerint a professzor munkássága több generáció számára nagy jelentőséggel bír.
Professzor Lovász László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, felidézte, hogy néhány hónappal ezelőtt jelent meg Kornai János legújabb könyve, a Látlelet. Kornai János egy kritikus személyiség, akárhányszor kifejti véleményét valamiről, álláspontját szakmai elemzésekkel támasztja alá, elemez, összehasonlít, érvel és gondolkodásra készteti az embert – így fogalmazott az akadémia elnöke.
Kornai János tudományos munkássága lenyűgöző, írásai közül – amelyek közül kiemelkedik a Hiány című műve – több is nagy hatással volt kortársaira a határokon túl is – mondta Lovász László.
Az akadémia elnöke arra is kitért, hogy Kornai Jánost a legtöbben kutatóként ismerik, sokan nem tudják róla, hogy oktatott a Harvard Egyetemen, a Stanford Egyetemen, a Princetoni Egyetemen, a Yale Egyetemen, a London School of Economicson.
Kornai János dedikációja
A csütörtöki konferencián számos külföldi és magyar közgazdász tartott előadást, többek között a makrogazdasági stabilitás újragondolásáról, Kornai munkásságának az eurozónára vonatkozó tanulságairól, vagy a szocializmus és a kapitalizmus összehasonlításáról, így Oliver Blanchar (MIT), Bruno Dallago (Trento), Grzegorz W Kolodko (TIGER), Gerard Roland (Berkeley).
Az előadók sorát Kornai János zárta.
Délutáni zárszavában azt mondta: a kapitalizmus, a piacgazdaság mostani folyamatai egészen új problémákat vetnek fel a XX. századi folyamatokhoz képest.
Kornai János meggyőződését hangoztatta, hogy mindig nyitva kell állni az új problémák feltárására. „Az embernek nem szabad, hogy megmerevedett dogmái legyenek, meg kell próbálnia megérteni az új jelenségeket” – fogalmazott.
A közgazdászprofesszor szerint a kételkedés a meglévő elméletek iránt, az, hogy friss szemmel nézzük a világot, a felmerülő gondokat, vezérelv az eredményes kutatáshoz, a tudományos munkához. „Én az ellen szoktam küzdeni, hogy egyszerű formulákba öntsünk bonyolult problémákat” – emelte ki Kornai János.
„Azt remélem, hogy írásaimmal hozzá tudtam járulni a nagy és nehéz kérdések tisztázásához, a körülöttünk lévő világ jobb megértéséhez” – fűzte hozzá a nemzetközi hírű közgazdász.
A következő rendezvény, amelyen keresztül az egyetem a neves közgazdász munkássága iránti tiszteletét fejezi ki, február 20-án lesz, amikor egy kerekasztal-beszélgetésen a közép-európai átmenetet vitatja meg Kis János filozófus és Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője. Ezt követően idén még egy nemzetközi konferenciát rendeznek, illetve ősszel szemináriumot is tartanak.
2003 decemberében interjút adott lapunknak, az ekkor kérdésünkre adott válaszát idézzük:
Kíváncsi lennék, és bizonyára olvasóink is, milyen kérdésekkel foglalkozik jelenleg?
Szeretném jobban megérteni azt, hogy milyen tanulságok adódnak a rendszerváltás tapasztalataiból. Okulniuk kell ezekből a tapasztalatokból azoknak az országoknak, amelyekben ez még nem ment végbe. Gondoljunk például Kínára, Vietnámra vagy Kubára. Másrészt: a rendszerváltás során vizsgázott a közgazdaságtudomány maga is. Van mit tanulnunk a történelmi tapasztalatból, sok közgazdasági alaptételt és sokféle kutatási és tanítási módszert érdemes felülvizsgálnunk a rendszerváltás fényében.
Hozzászólások