Rettegett káosz, dédelgetett rend.
Fent és lent? Kint és bent?
Valóság helyett rémálmokat hiszel.
A világ csak mozog, ügyet sem vet rád,
fény rezeg ott is hova szemed nem lát
és nem áll meg semmi csak azért mert nem érted,
ez életed nem örök, hiába is óvod, félted.
Állsz csak a táncparkett közepén, tán sorakozót remélsz.
Vezérért mormolsz imát, mert félsz, hogy
nem vagy jó magadban. „Káosz rossz, a rend az jó”;
de közben semmit nem értesz. „Egyes sor, kettes oszlop.”
Csak ezt tanították.
Mondva csinált szabályokkal darabolták elméd
s beléd verték: ez jó. Két fényképből tanítanak keringőt neked és
nem érted, mert nem értheted, hisz „ő is csak áll és ő is meg ő is…”
Mégsem működik a világ.
Rettegett káosz, dédelgetett rend.
Van-e lent és van-e fent, ki van kint és ki van bent?
Csodák helyett rémálmokat élsz.
3,1415926535 8979323846 2643383279 5028841971 6939937510 …
Rend? Káosz? Csoda? Valóság. Nem érted. Csak van.
Kört ölel és gömb öleli, minden mindig egybe ér,
nincs kezdet, nincs vég, nincs határ,
csak te vagy valahol. Minek hiszed magad?
Hozzászólások