A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Csepreghy Nándor szerint akkor mondhatjuk, hogy erős a magyar gazdaság, ha az ország külső pénzek felhasználása nélkül képes elérni 3 százalék bővülést minden évben – hangzott el Budapesten a HG médiacsoport által szervezett konferencián.
Fontosnak nevezte a beruházások, a külföldi tőke bejövetelének növekedését, az európai uniós források hatékony felhasználását. A nemzetgazdasági tárca államtitkára kiemelte, hogy a tavaly kötött, hat évre szóló bér- és adómegállapodás a növekedéshez megfelelő piaci környezetet teremt. Lepsényi István kitért arra, hogy a gazdaság szereplőinek szembe kell nézniük az ipari forradalommal, a digitális átállással, amely az eszközbeszerzésen túl a humánerőforrás fejlesztését is megköveteli.
A kis- és középvállalkozások digitális átállását segítik a nemzetközi nagyvállalatok, a modern mintagyárak program – mondta. Az NGM államtitkára eredményesnek nevezte a gazdaság fehérítésére tett intézkedéseket, példaként említette az adózás rendjének átalakítását. A digitalizáció az adóhatóság munkáját is segíti, növekszik az adóbevétel, csökken a beszedett és a potenciális áfa közötti olló – közölte Lepsényi István.
A konferencián a vállalati tennivalókról tartott kerekasztal-beszélgetésen Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke rámutatott arra, hogy Magyarország versenyképességének javításáért az államnak „hátrább kellene lépnie”, és főleg a közepes vállalatokra kellene koncentrálnia.
Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, a KAVOSZ vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már most fel kell készülni a 2021-2028-as uniós fejlesztési időszakra.
Dale A. Martin, a Német-magyar Ipari Kamara elnöke szerint a következő fejlesztési időszakban kevesebb uniós forrás áll majd a térség rendelkezésére, mint 2014-2020 között.
Hozzászólások