Testvérpárok III.
Rajk Endre és László története feltétlenül ide kívánkozik. A Rajk szülők 11 gyermekéből a hatodik Endre, míg László a kilencedik. A Székelyudvarhelyen nagy szegénységben élő családot három jobban élő testvér segítette, Lajos, Gyula és Endre. Endre a Hangya Szövetkezetnél országos vezető tisztviselő lett. 1924-ben magával vitte az akkor tizenöt éves Lászlót Budapestre. Ő maga a hungarista mozgalomhoz húzott, míg öccse 1931-ben a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett. Emiatt többször is összetűztek egymással. Kapcsolatuk annyira elmérgesedett, hogy 1935-ben meg is szakították azt, egészen 1945-ig. Közben Endre belépett a Nyilaskeresztes Pártba. Szálasi Ferenc hűséggyűrűjét is elnyerte. Az 1944. október 16-án bekövetkezett nyilas hatalomátvétel után készletgazdálkodási kormánybiztos lett.
Parancsára a nyilasok letartóztatták az öccsét, hogy ne tudjon tevékenyen részt venni az ellenállásban. Ezzel megmentette őt a kivégzéstől. Amikor Sopronkőhidán a Nemzeti Számonkérő Szék elé állították Lászlót, akkor megjelent Endre, teljes nyilas díszegyenruhában, és kimentette a testvérét. Ezt viszonozta később László, aki 1945 után elérte azt, hogy bátyját ne állítsák népbíróság elé. Endre 1947-ben szabadon elhagyhatta az országot. Németországban halt meg 1960-ban.
Rajk László 1945 után több magas tisztséget is betöltve előbb bel-, majd külügyminiszter lett. 1949. május 30-án letartóztatták. A brutális fizikai bántalmazások és pszichológiai ráhatások után szinte mindent bevallott. Perét a háttérből mindvégig Rákosi Mátyás irányította, Péter Gábor altábornagy, az ÁVO és ÁVH teljhatalmú főnökén keresztül. A Jankó Péter vezette népbírósági tanács 1949. szeptember 24-én mondta ki Rajkra, Szőnyi Tiborra és Szalai Andrásra a halálos ítéletet. Ezen a napon végezték ki Pálffy György altábornagyot, a Katonapolitikai Osztály vezetőjét, Korondi Béla ezredest és még két társukat. A kivégzést Pálffy egykori barátja, Révay Kálmán vezérőrnagy vezényelte, akit 1950. augusztus 19-én ugyanitt, a Margit körúti Katonai Törvényszék és Börtön udvarán végeztek ki a tábornokok pere után, másik 6 társával együtt. (A magyar történelem egyik legsötétebb korszaka.) Rajkot, Szőnyit és Szalait 1949. október 15-én végezték ki.
Testvérpárok IV.
A Sík testvérek sorsa is érdekesen alakult. A szülők a zsidó vallásból katolikus hitre tértek. Sándor 1903-ban a piarista rendbe lépett. Később piarista tanár lett, költő, műfordító, egyházi író, irodalomtörténész, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), Kossuth-díjas (1948), a XX. század jelentős magyar lírikusa. 1943. május 2-án ő keresztelte római katolikussá Radnóti Miklóst. 1949-ben kizárták az MTA-ból. Nem csatlakozott sem az Állami Egyházügyi Hivatalhoz, sem az Opus Pacishoz, a papi békemozgalomhoz. Akadémiai tagságát nem állították vissza.
Sándor öccse, Endre, külügyminiszter, történész, jogász, Afrika-kutató. Érettségi után novícius lett Vácott. Ám hamar kilépett, majd jogi diplomát szerzett. Az I. világháború idején, 1915-ben orosz hadifogságba esett. 1920-ban belépett a szovjet kommunista párt (OK(b)P) magyar csoportjába. Később a Moszkvai Állami Egyetem oktatója lett. A II. világháború alatt a moszkvai Kossuth Rádió munkatársa volt. 1945-ben tért haza. A külügyi vonalon végigjárta a ranglétrát, egészen a miniszterségig. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Béketanács elnöke, A Béke Világtanács tagja, a Társadalmi Szemle egyik szerkesztője.
Emlékeit több kötetben tette közzé. A Vihar a levelet… című könyve (1970, Zrínyi Kiadó) némiképpen feltárta a sztálini diktatúra borzalmait, a moszkvai magyar emigráción belüli ellentéteket az 1930-as években. A könyvet a kiadás másnapján minden könyvesboltból visszavonták. (Nekem sikerült még akkor elolvasnom.)
A két testvér egymás között mindvégig fönntartotta a kapcsolatot.
Hozzászólások