Hetedhéthatár | Gerhard Schmidhuber

Népszerű tudomány

Gerhard Schmidhuber

 

A német vezérőrnagy a már gyűrűbe zárt Budapest ostromakor, 1945. január 15-én olyan cselekedetet vitt véghez, ami egyedülálló volt az egész világon.

Tudomására jutott, hogy a nyilasok és az SS katonák nagyszabású pogromot szerveznek a gettó ellen, ahol mintegy 70 ezer zsidót zsúfoltak össze. Végső leszámolást akartak, mielőtt odaérnek a szovjet csapatok.

A tábornok a saját katonáit kivezényelte a gettóhoz. Ettől kezdve ők adták az őrséget január 18-ig. Tettével megmentette a budapesti zsidóság maradékát. Korabeli szemtanúk több más emberséges tettére is emlékeznek. Nem engedte meg 30 magyar katonaszökevény kivégzését, sőt szabadon engedte őket. Többször figyelmeztette a magyar hatóságokat a gödöllői királyi kastély kincseinek biztonságba helyezésére, majd látva azok közönyösségét, maga cselekedett.

Schmidhuber farkasvakságban szenvedett: sötétedés után nem látott semmit. Egy fiatal zsidó orvosnő kezelte, akivel egymásba szerettek. Később elsodródtak egymástól.

1945. január 18-ra a németek Budára szorultak. Hitler kitartási parancsa ellenére 1945. február 11-én kitörést kíséreltek meg. A budai várban mintegy 28 ezer német és 33 ezer magyar katonát zártak körül a szovjet csapatok. A kitörésben mintegy 40 ezer katona vett részt. Még 1000 ember sem tudott a szovjet gyűrűn kívülre kerülni. A többiek mind meghaltak vagy fogságba estek. Február 11-ét a hősi halottak emlékére a Becsület napjává nyilvánították.

Schmidhuber tábornok a farkasvaksága miatt teljesen esélyte­lenül csatlakozott a kitörő csapatokhoz. A Retek utcában érte a halálos lövés. Holttestét bedobták egy tankcsapda árkába.

Fölmerül a kérdés, hogy a budapesti gettóban fogva tartott 70 ezer zsidó megmentése és a többi igazolt nemes cselekedete után nem érdemelne meg egy Világ Igaza kitüntetést, vagy a Retek utca átnevezését az ő nevére, vagy akár csak egy emléktáblát?

 

 

Apám és a B-lista

 

Apámat, dr. Hernádi Mihály orvost a Népjóléti Minisztérium közegészségügyi főfelügyelőjét 1949. július 29-én rendelkezési állományba helyezte Ratkó Anna miniszter. Ez volt a hírhedett B-lista, ami tulajdonképpen az állásból elbocsátást jelentette, ám három hónapon belüli kötelező elhelyezkedéssel, mert azon túl hatósági eljárás alá vonták az illetőt. Fellebbezésnek helye nincs. Országos méretű volt, megnyomorítva családok tízezreit. Társadalmi életünk minden ágára kiterjedt. Ettől kezdve tobzódott a tudatlanság, és a támasztott követelmények közül a szakértelmet a párthűség váltotta föl. Így került apám 1949. október 23-án Cseténybe, körzeti orvosnak. Egyidejűleg Dudar bányaorvosa is volt. Öt bakonyi helység (Csetény, Szápár, Jásd, Csősz és Tés) tartozott hozzá és a dudari bánya. Cseténytől a legmesszebb Tés van: 15 kilométer. Heti két körjárati napján sokszor vele tartottam. Ment a betegekhez gyalog, kerékpárral, síléccel, hintón és lovas szánkón, később motorkerékpáron, a Škodájával, majd egy Trabanttal. Ment, ha hívták, akár nappal, akár éjjel, tűző napon, zuhogó esőben, téli hóviharban. Áldozatos munkáját az 1967. június 12-én bekövetkezett haláláig folytatta. Az emberek a mai napig is nagy szeretettel emlékeznek rá.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Gerhard Schmidhuber”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com