A család: – Apa, ötvenegy éves közgazdász, foglalkozását tekintve könyvelő egy kft-ben. – Anya, negyvennyolc éves, magyar-történelem szakos tanárnő, a város egyik általános iskolájában tanít, most éppen az V. osztályosok osztályfőnöke. – Ella, a nagyobbik lányuk, huszonnyolc éves, három éve ment férjhez, Lajoshoz, iker gyerekek (egy fiú és egy lány) édesanyja, a gyerekek két évesek. Lajos a férj, mostanában nem dolgozik, kétes helyekről azért néha szerez egy kis pénzt. Ezért a magatartásáért, főleg az após, mindig korholja, de nincs, csak átmeneti foganatja. – Ildikó, a kisebbik lányuk, tizennyolc éves, a város gimnáziumában most érettségizik.
Lakásuk: – a város „Zöld-lápos” negyedében van, egy tömbház negyedik emeletén, épült 1972-ben. – Ella a férjével, Lajossal, aki huszonkilenc éves, iker gyerekeivel (Tamás és Éva) anyósánál laknak, de sokat vannak a szülőknél.
Gépkocsi: – egy tízéves Skoda Fábia.
Hétvégi ház: – a várostól 25 km-re lévő Nyírfásban van, egy cseh, összerakható faház, beton alapon, pincével, épült 1980-ban, apa hozta a házasságba.
Üzenetek: – kialakulása, mivel a család tagjai állandóan úton vannak, munkahely, iskola, lógás, pénzszerzés, stb. között. Ella írta a kezdő üzenetet a cetlire:
– Apa bevert egy nagy szeget a konyhaszekrény oldalába, arra van felakasztva az a papír rolni (olyan, mint a WC papír, csak finomabb, írhatóbb). Ebből húzunk egy darabot és írjuk az üzenetet, majd a szegre akasztjuk. Amit elolvastunk, azt egy dobozban tároljuk a szekrény tetején, hogy követhetők legyenek az események. – Ella.
*
– Gyerekek, a Nyírfásból este 6-7 között jövünk haza. Hozunk a kertből, amit tudunk. – Apa, Anya.
*
– Anya! – Történelemből 4-es lettem. – Ildikó. – Hurrá!
*
– Gyerekek! Jó ez a cetlizés! – Jóska bácsiéknál vagyunk, disznótoros vacsorán. – Anya, Apa.
*
– Anya! – Zenére és németre mentem. – Ildikó.
*
– Anya Drága! – Ettem a levesből, rizsből, húsból, szőlőből. Szeretlek! – Apa.
*
– Anyu! – Lajossal vagyok, meghívott, elmentünk ebédelni, négyre jövünk, az ikrek a Lajos nagymamánál vannak „letétben”. – Ella.
*
– Anya! – A TDK négykor kezdődik. Nem tudom, mikor jövök. – Ildikó.
*
– Apa! – Egyél! Nem tudtam tovább várni, sietnem kell a suliba. – Anya.
*
– Ildikó! – Nyírfásba mentünk apával. Vegyél 2 üveg sört, 1 kg kenyeret, 1 liter tejet, pénz a szekrényben, a köcsögben. A mi szobánkban tegyél rendet. Ne legyen az ajtó előtt cipő! Ella néni, ha jönne (nem szólt), ropival, sörrel kínáld. Jövünk! Tartsd szóval, kell neki hetven évesen egy kis kikapcsolódás. – Anya.
*
– Ella Drága! – Nyírfásba vagyunk. Ildikó a stadionban, valami focimeccsen. Ezt a lányt ez is érdekli? Nem is tudtam! – Anya.
*
– Anya! – Fodrászhoz mentem, szép akarok lenni. Tudod az a fekete hajú fiú nagyon kerülget a c. osztályból. Ő is most érettségizik. Talán elég lesz a pénzem. – Ildikó.
*
– Apa! – Párolt káposztát is egyél a húshoz. Sör a hűtőben. – Anya.
*
– Anya! – Egy zacsi liszt sincs itthon, nem tudtam a csirkét kirántani, pedig fájt a fogam rá. – Ella.
*
– Apa! – Évnyitóra mentem, már nincs időm semmire. A krumplit süsd ki, tudom te is jó szakács vagy, egyél. Majd jövök! – Anya.
*
– Kedves Ella! – Őszibarackosba mentem, szedni egy kis gyümölcsöt. „Szedd magad!” – mozgalomban. Így sokkal olcsóbb és a szebbeket válogatom. Főzök, ha visszajöttem. Finom zöldbabfőzeléket, ami a kedvenced! – Anya.
*
– Anya! – Kimegyek a kórházba a nőgyógyászhoz. Valami nem stimmel! Majd elmondom. – Ella.
*
– Ildikó! – Várd meg anyát, a húst ő süti ki! – Ella.
*
– Apa! – Az ebéd nem ment le a torkomon. Bántanak a dolgok, a munkahelyemen is, meg itthon is. Rettenetesen rossz egyedül! (még pityergek is). – Anya.
*
– Anya! – Este kilenckor jövök, hatkor mentem. Hozom az ikreket, Ella helyett. – Ildikó.
*
– Gyerekek! – Ne költsetek, fogytán a pénzünk. Be kell osztani! – Anya.
*
– Papa! – A levesbe tegyél még cukrot (csak mokka van!) – Ildikó.
*
– Anya! – Jóskáékhoz mentem segíteni, szőlőt préselni. Itt a szüret, biztos iszom pár pohárral a tavalyiból, ha még van nekik. Azért óvatos leszek. Este jövök! – Apa.
*
– Anya! – Suliba mentem szakkörre, holnap nincs tanítás, szabad leszek. Reggel ne kelts fel, szeretnék aludni, mert rám fér. – Ildikó.
*
– Apa, Anya! – Lajos nyert a játékgépen száz rongyot (mennyit veszített, nem tudom), meg kapott valahonnan egy kis dugi pénzmagot. Hétvégén Egerbe megyünk Welneszezni, az ikreket csütörtök este hozom hozzátok, ők itt vannak nektek! – Ella.
*
– Anya! – Az ebéd finom volt. Délután a művházban választási gyűlés lesz. Tiborral, Sanyival, a kollégákkal elmegyünk. Kíváncsiak vagyunk, hogy ebben a helyzetben mit ígérnek a politikusok. Ne félj, felszólalni nem fogok, csak fülelek. Jövök, amint tudok. – Apa.
*
– Lányok! – Jó lenne, ha azt a sok szennyest, amit összegyűjtöttetek, bekergetnétek a mosógépbe. Nem nehéz, de ez a felfordulás már bosszant. Olyan, mintha mindennel rám várnátok. – Anya.
*
– Apa! – Józsi bácsi (az, aki azzal a behemót nagy autóval jár), délután feljön. Meg akarja venni a hétvégi kéglit, mondta nekem. Jó lenne, kell a pénz a számlákra. Azt mondja, hétvégi bulikat akar ott szervezni. Tartsd szóval, igyekszem haza. Igaz a tiéd a kégli, de nem tudok mást tenni. – Anya.
*
– Apa! Anya! – Vártalak benneteket, de nem jöttetek. Este legépelem, amit kell apának az eladáshoz. Az ikrek aranyosak, úgy beszélnek, mint a piaci kofák. Nem tudom, hol tanulják ezeket a szavakat. – Ella.
*
A cetlik írása folytatódik, hol sűrűbben, hol ritkábban, ahogy az élet megkívánja. Közben telik az idő. Az ikrek ovisok lettek, ma már szép verseket mondanak. Ildikó azzal a fekete hajú sráccal jár, felvették az egyetemre. Ella megvan a férjével, Lajossal, aki a mai napig sem hagyott fel linkes életével, de megvan. Az öregek öregszenek, várják, hogy az élet könnyebb legyen, meg majd azt is, hogy a postás hozza a nyugdíjukat.
Hozzászólások