lelked lamelláit
szorosra zárta
a bánat
jöjj
mesélj
mi űzte el
meleg mosolyod
homlokodra
mi tűzött ráncokat
miért csillog könnyharmat
szelíd szemeidben
miért
kiért vérzik
riadtan vergődő szíved
ne szólj ha fáj
csak bújj mellém
hallgassuk együtt
mit fecseg éj
miről dalolnak
ott fenn a csillagok
s várjuk
a megváltó hajnalt
mi új jövő árnyékát
vetíti ránk
Hozzászólások