– Egyedül abban tévedtünk, hogy nem figyelmeztettünk előre, milyen következményekkel járna, ha kisétálnál a városba. Hát így állunk, kedves testvérem. Azt nem állítom, hogy nincs egy híved sem. Sajnos akad ilyen is, és ezzel, szó, mi szó, erősen megosztottad a népünket. Pedig eddig az Éden volt a legbékésebb és -barátságosabb hely a Tejúton. Most még a csapból is gyűlölet, irigység és düh folyik víz helyett. Szerinted bölcs, keresztényi dolog ez? Nem kellene inkább megállni és kiegyezni valahogy?

– Ezért vagyok itt, a nemjóját! Bocsánat, nem szoktam káromkodni, de most az egyszer kicsúszott az én számon is. Rajtam nem múlik, egyezzünk, de nem úgy, hogy eközben elhallgatjuk az igazat, és folyton olyasmit erőltetünk az Édenre, amitől mosolyogni ugyan mosolygunk, de csak úgy, mint egy marionett.

– Érdekes meglátás, ha nem is teljesen érthető, illetőleg helytálló. Na mindegy, József testvér, olvasd fel, kérlek, a… programot, aztán meglátjuk, mire megyünk egymással.

– Igenis, szentatyám – köszörülte meg torkát a József testvérnek nevezett, savószemű tanácstag.

A SZERETET, IGAZSÁG ÉS RACIONALITÁS PÁRT

TIMUR ENGEL ELNÖK ÉS ANTAL KRISZTIÁN ALELNÖK ÁLTAL KIDOLGOZOTT

PROGRAMJA

1. Minden cselekedetünket a szeretet, igazság és racionalitás együttes elve tükrözi. Tehát egyik sem érvényesülhet a másik rovására: szeretet nélkül racionalitás, racionalitás nélkül szeretet stb.

Szünet. Miután senki sem tiltakozott vagy helyesbített, József testvér fakó hangon folytatta.

– 2. Egyetértünk azzal, hogy a Biblia szent és sérthetetlen, meg abban is, hogy máig sem született ennél figyelemre méltóbb alkotás, így kánoni funkciója mellett akár általános etikai-jogi kódexnek is tekinthető. Egy feltétellel: ha létrehozunk egy, a modern időkhöz alkalmazkodó variánst, és ennek átdolgozott, időszakonként megújuló szövegét iktatjuk törvénybe.

– Protestálok! – süvöltötte Garampi bíboros. – Ha valami szent és sérthetetlen, ahhoz semmilyen értelemben nem nyúlunk.

– No persze, a tabuk, konvenciók, hagyományok… – soroltam ironikusan. – Akkor viszont nincs más út, mint egészen új alapokra fektetni az etikai és jogrendszert. Érthető, nem? Ez az Éden már nem Ádám és Éva Édene, és tiszta agyrém arra kényszeríteni valakit, hogy még az ősközösségi rendszer színvonalát se akarja elérni.

– Tovább! – intett az elnökpápa.

– Pillanat! – sugárzott a pohos, pufók arcú bíboros. – Írnok, légy szíves, tüntesd fel külön mondatban, hogy a szentatya elutasította a Szentírás átdolgozására vonatkozó indítványt!

– Nem utasítottam el – emelte fel a kezét I. Ali fáradtan –, ugyanakkor jóvá sem hagytam semmit sem, vagyis passz, ebben a kérdésben most nem döntünk. Mégis mit képzeltek, itt helyben döntsem el, amin mások évezredek óta kotlanak?

Ledorongoló válasz. Azonnal meg sem tudtam szólalni, a bíborosra sandítva ő se nagyon, amikor meg tudtam volna, József testvér alázatosan folytatta.

– 3. Mint ismeretes, eddig még nem találtak fel olyan rendszert beleértve az ősi és legújabb teokratikus rendszert is, mely létrehozta volna a jólét, béke és kölcsönös megértés államát.

– Protestálok – csattant fel ismét a kardinális. – Elismerem, hogy a történelem folyamán néha tévedtünk, lásd a keresztes háborúkat, inkvizíciót, iszlámot stb., így mi sem természetesebb, hogy teo­kratikus jellegű elképzeléseink sem válhattak valóra, de az Éden kivétel. Itt igenis létrejött Isten országa, és máig zavartalanul virágzik. Ennek tagadása blaszfémia, ezért a Szentszék nevében kérem, sőt, követelem, vonják tüstént felelősségre Antal Krisztiánt, a SZIRP alelnökét.

A bizottság egyetértése jeléül ütemesen dobogott.

– Sajnálom – utasította el a kérést őszentsége. – A jelenleg érvényben lévő jog értelmében minden magasabb szintű tárgyalás résztvevői mentelmi jogot élveznek. Csupán arra kérném tisztelt tárgyaló felünket, a jövőben tartózkodjék, az Isten országát és vezető testületét degradáló megjegyzésektől.

Éreztem, láttam, hogy itt mindenki, nagyméltóságú vándortársammal az élen ellenem van. Hát ez elég lesújtó érzés, de távolról sem tört derékba.

– Nem degradálom, csak élek a véleményszabadság jogával. Ha létezik, vagy… nem létezik?

– Kételkedsz benne?

– Jó, tegyük fel, létezik. Akkor, kedves József testvér, kegyeskedj továbbolvasni a programot, hogy az egész világ megtudja, mi a SZIRP véleménye a teokratikus monarchiáról.

– Olvashatom? – kért engedélyt a savószemű az elnöktől.

– Olvasd!

– Bár a jelenlegi édeni rendszer vívmányait senki sem tagadja, le kell szögeznünk, hogy fejlődésében megtorpant, és többé nem képes betölteni társadalmi szerepét. Megoldás? Rá kell bírni az egyházat, vonuljon háttérbe, és ruházza át nála kompetensebb szervekre a hatalmat. Hadd döntsék el maguk az É–2 lakói, kiket látnak szívesen ők egy leendő kormányban.

(Következő rész: jövő vasárnap)

Megosztás

Tweet