Dr. Csath Magdolna DsC. közgazdász egyetemi tanár cikkeit mindig nagy érdeklődéssel olvasom, nem volt ez másként a Világgazdaság „Kétarcú magyar innováció” című, 2018 július 16-i cikkénél sem.
Nosztalgiával emlékszem vissza arra az időre, amikor Ausztriában mindketten résztvevői voltunk annak a 11 fős magyar delegációnak, amely részt vett a bécsi Strudhof Konferencia Hotelben megrendezett Nemzetközi Innovációs Konferencián.
Mielőtt a cikk néhány legfontosabb megállapítását ismertetném, nézzük mi az Innováció! Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innováció elméleti alapjai legelőször 1934-ben Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán ma a következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag – vagy félkész termék – forrás megszerzése, iparági átszervezés.
Májusban jelent meg az EU legfrissebb innovációs versenytáblája, amelyen valamennyi vizsgált mutató együttes értékelése szerint előző évhez képest két hellyel előre léptünk az EU országok között. Ez azonban csak a 21. helyre volt elég.
A jelentés négy csoportra osztja az országokat, a vezető innovátorok, az erős innovátorok a mérsékelt és gyenge innovátorok csoportjára. Magyarország – a V4-csoport többi országával együtt – a mérsékelt innovátorok között található.
Az innováció sikeréhez szükség van az úgynevezett hármas spirál (Triple Helix) innovációs rendszer kialakítására és sikeres működtetésére. Ez az állam, a vállalatok a felsőoktatás harmonikus, kiegyensúlyozott, egyenlő partnerként való együttműködése.
Az EU nemcsak Európában, de a világban is lemaradóban van az innovációs eredmények tekintetében. Svájc teljesítménye nemcsak az EU-s átlagot haladja meg, de a legjobban teljesítő országét, Svédországét is. A legjobb innovációs teljesítményt a világban Dél-Korea mutatta fel. Összefoglaló innovációs mutatója az EU-hoz képest 23,7 százalékkal magasabb, Kanada, Ausztrália, Japán és az USA szintén jobb eredményt ért el az EU-nál.
Fontos tehát, hogy a készülő magyar versenyképességi stratégia mire helyezi majd a hangsúlyt. Egyrészt nyilvánvaló, hogy tudásberuházás nélkül nincs reményünk az előrelépésre. Másrészt azt is fontos látni, hogy a nemzetközi innovációs együttműködésben keresnünk kell a kapcsolatokat az innováció területén is gyorsan haladó Kínával és az EU-nál jobb teljesítményt nyújtó többi országgal.
Hozzászólások