Immár a kilencedik Kaposfestet várjuk. A kezdetek 2009-re nyúlnak vissza, amikor a város szülötte, Kokas Katalin hegedűművész, férjével, Kelemen Barnabás hegedűművésszel együtt kidolgozta a fesztivál tervét, és Kaposvárnak ajánlotta, viszonzásul a várostól kapott kitüntetéséért.
Az első Kaposfestet 2010-ben rendezték, amelynek hamar híre ment, és mire 2011-ben a fesztivál a felújított Szivárvány Kultúrpalotában elkezdődött, teltházas közönség várta az eseménysorozatot. 2015-től Kokas Katalin az akkorra már stabil alapokra helyezett, és ismertté vált fesztivál művészeti vezetését átadta Baráti Kristóf hegedűművésznek és Várdai István csellóművésznek.
Az elmúlt nyolc évben a Kaposfest hazai és nemzetközi tekintetben egyaránt rangos helyet vívott ki magának, ma már a nemzetközi kamarazenei fesztiválok számontartott eseménye.
A közönség soraiba az ország minden részéről, de főként a fővárosból, és külföldről érkeznek. Jómagam mind a nyolc fesztiválon ott voltam, mint ahogy a mostani kilencediket sem hagynám ki. Hasonlóképp vannak ezzel sokan, és ahogy mondják, aki egyszer „belekóstolt” a fesztiválba, az feltétlenül visszatér.
Egyöntetűek a vélemények arról, hogy a Kaposfestnek semmi máshoz nem hasonlítható atmoszférája van, amely már akkor megérint, amikor a Szivárvány Kultúrpalota előtt várjuk a kapunyitást. Belépve az épületbe, megfog a hely varázsa, amely egy kis ékszerdoboz, körbelengve a várakozásteli hangulattal, azzal, hogy itt valami különleges, nagyszerű zenei élményben lesz részünk. És a várakozás megvalósul.
Az önállóan koncertező művészek a kamarazenélést külön kihívásnak tekintik, amelyben az együtt zenélés, az egymásra figyelés áll a középpontban, és ennek a csapatmunkának a produktuma a világhírű zenészeknek éppen olyan élményt nyújt, mint a hallgatóságnak. Így jön létre az örömzenélés, amely kiváló, megismételhetetlen előadást hoz létre, magával ragadva a művészeket és a közönséget egyaránt. Művész és közönség átadja magát a zene élvezetének, hogy aztán a publikum robbanásszerű tetszésnyilvánítással fejezze ki köszönetét a művészeknek.
Napi két előadást tartanak, egyiket délelőtt, másikat este. A kettő között alkalom nyílik egy kellemes ebédre valamelyik teraszon, finom és igen nagy adag fagylalt elfogyasztására a sétálóutcákon, felfrissülésre a szökőkutaknál. Senki ne lepődjön meg azon, ha a mellette lévő asztalnál Várdai István ül, vagy szembe jön Baráti Kristóf, kezében a felbecsülhetetlen értékű Stradivarit rejtő hegedűtokkal. A művészek nem különülnek el és nincsenek elérhetetlen távolságban, mint a koncertpódiumok esetén, hanem a fesztivál alatt – a próbák kivételével – ők is ugyanott fordulnak meg, ahol a közönség.
Magához a rendezvény fő vonulatához más programok is csatlakoznak, kiegészítve és színesítve a kínálatot. Túl ezen kereteken, Kaposvár számtalan egyéb lehetőséget kínál a tartalmas időtöltéshez. Aki a festészetet kedveli, ellátogathat a Róma-villába, ahol egykor Rippl-Rónai József otthona és műterme volt. Itt megcsodálható maga az eredeti enteriőr, amelyben a festőművész élt és alkotott, láthatók a művész képei közül „kukoricás” korszakából származók csakúgy, mint pasztellek, és számos személyes tárgya. Aki pedig a korszak más jeles festőinek a munkáira is kíváncsi, feltétlenül nézze meg a belvárosban a Rippl-Rónai kiállítást, amely nem József munkáiból áll, hanem öccse és egyben anyagi-lelki támogatója, Ödön gyűjteménye a korabeli jeles festőművészek alkotásaiból. De például várostörténeti kiállítás, régészeti feltárások tárgyi emlékei, kályhagyűjtemény megtekintése éppúgy a programunk részévé tehető, mint az Agora Kulturális Központ állandó és időszaki kiállításai. Ha pedig csak úgy nézelődni kívánunk, kisvonattal körbe lehet járni a várost, vagy egyszerűen csak sétálni Kaposvár szökőkútjai és virágözöne között.
De térjünk vissza a művészekhez, hiszen mégis ők a főszereplői a fesztiválnak. A nemzetközi zenésztársaság tagjait elsősorban a művészeti vezetők verbuválják, akik maguk is a világot járják, amelynek során van alkalmuk más nemzetek művészeivel találkozni, és így a legkiválóbbakat meghívni. De a művészeti vezetők gondot fordítanak ifjú művésztehetségek bemutatására is, ezzel egyengetve a karrierjüket. Külföldi művészek mellet hazai kiválóságok is a fesztivál szereplői, köztük hangszeres és énekes művészek, színművészek egyaránt. Ennek a cikknek a keretében nem lehet felsorolni valamennyi rangos művész és jeles személyiség nevét, akik már felléptek a Kaposfest színpadán. A magyarok közül álljon itt néhány ismert név, mint korábban Kocsis Zoltán, majd Miklósa Erika, Rost Andrea, Tokodi Ilona, Perényi Miklós, Farkas Gábor, Fassang László, Würtz Klára, Babos Gyula, Sebestyén Márta, aztán olyan közreműködő előadók, mint Papp Lajos szívsebész, Polgár Judit sakk nagymester, színművészként pedig Mácsai Pál, Hegedűs D. Géza.
Idén 22 művész és két együttes lép színpadra, s ha ezt rávetítjük az elmúlt nyolc évre, akkor becsülhetően több, mint 150 művész fordult meg a fesztiválon. A közönség létszáma pedig 150 ezer körül jár.
A jegyek elővételben hamar elkelnek, sokan az egyik fesztivál befejezésekor már megveszik a következő évi bérletüket. De azért nem reménytelen próbálkozás jegyet szerezni, még most sem. Aki több programon szeretne részt venni, az foglalhat szállást a városban, vagy annak környékén. Ám egy-egy alkalomra is érdemes a fesztivált látogatni, ekkor inkább a délelőtti előadások jöhetnek szóba, amelyek 11 órás kezdési időpontja lehetővé teszi az aznapi érkezést. De az esti 7 órai előadások is kezelhetők, ha a közlekedés saját autóval megoldható.
Minden komolyzene kedvelőnek, aki még nem volt ott, és különleges zenei csemegét szeretne, feltétlenül ajánlom a Kaposfest látogatását. Ami pedig a törzsközönséget illeti, őket nem invitálnám, mert már úgyis megvették a jegyeiket.
Hozzászólások