A Kovács Lajos Péter által vezetett Éghajlat Kiadó által megjelent könyvek a magyar könyvpiac jeles termékei. Nem volt ez másként a Bába Iván szakmai főszerkesztő és Sáringer János adminisztratív főszerkesztő gondozásában megjelent Diplomácia Lexikonnál sem.
A kiadvány áttekinti a külkapcsolatok és a diplomácia teljes spektrumát, ezért a kettős cím. Egyszerre lexikon és kézikönyv. 13 fejezetből áll, amelyek a következők: Előszó, A lexikonban található szócikkek címszavai, Diplomáciai kapcsolatok, Nemzetközi jog, nemzetközi szervezetek, Külügyi igazgatás, Konzuli igazgatás, Európai Unió, Biztonságpolitika, Nemzetközi gazdasági kapcsolatok, Kulturális diplomácia, Nemzetközi sportkapcsolatok, Protokoll, Magyarország külügyminiszterei, Magyar diplomaták, Névjegy.
A fejezeti beosztás lexikonszerű, vagyis a szócikkek alfabetikus sorrendbe vannak rendezve (fejezetenként mintegy 100-120 szócikk, szócikkenként mintegy 1000 leütés). A könyv elején egy teljes címszólista segíti a tájékozódást a lexikonban. A szócikkek szerzői – mintegy ötven szerző – a különböző nemzetközi szakterületek jeles szakértői, köztük két volt külügyminiszter, külügyi szakemberek, diplomaták, a külkapcsolatok elemzői, rangos tudósok, egyetemi oktatói. A lexikon teljes terjedelme mintegy 1,6 millió leütés, 722 oldal.
A következőkben az egyes fejezetekből háromra teszek észrevételt. A diplomáciai kapcsolatok fejezet a könyv lesikerültebb fejezete. Alapos és átfogó példának említeném a tiszteletbeli konzul szócikket, ami három oldalt tesz ki. A Magyarország külügyminiszterei szócikkben a tudományos fokozatok és az életrajzok is hiányosak. Ugyanez elmondható a Magyar diplomaták fejezetre.
A Névjegyek fejezetben nem világos, hogy milyen kiválasztási szempont alapján lehetett bekerülni.
Az előszóban választ kapunk arra, hogy kinek ajánlják a szerkesztők a könyvet: „Ezt a könyvet haszonnal forgathatja bárki, aki a nemzetközi kapcsolatok és a diplomácia iránt érdeklődik. A legtöbb szócikk megértéséhez nincs szükség az átlagos középiskolai műveltségnél mélyebb tudásra. Másrészt bizonyára segítségére lesz azoknak a tanulóknak, egyetemi hallgatóknak, akik nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tanulmányokat folytatnak, diplomáciai pályára készülnek, vagy a közigazgatás nemzetközi kapcsolataival akarnak foglalkozni. Harmadrészt kézikönyvként szolgálhat azoknak a közigazgatásban dolgozóknak is, akik ismereteiket, tudásukat mélyíteni, információikat pontosítani szeretnék.”
Külügyi témában ilyen átfogó könyv még nem jelent meg.
Hozzászólások