Dr. Andor László CsC. tanszékvezető egyetemi docenssel Budapesten a Corvinus Egyetemen lévő szobájában beszélgettünk 2018 júliusában.
Okozott-e problémát Önnek, hogy a többi magyar EB biztostól eltérően politikus múlt nélkül került EB biztosi székbe?
Andor László
(Kép forrása: Wikipédia)
Az EU-biztosok előélete nem egyforma. Nem kell hivatásos politikusnak lenni, előfordulnak például karrierdiplomaták vagy más szakértők is ebben a munkakörben. Például az első magyar biztos, Dr. Balázs Péter Ds.C sem pártpolitikus volt, hanem diplomata. Ami fontos, az a politikai tapasztalat, és az, hogy a biztos átlássa a rá bízott terület politikai és szakmai részleteit. Nem volt semmilyen gondom ezen a téren a munkám során. Azt gondolom ugyanakkor, hogy az én esetemben nem hogy nem hátrány, hanem inkább előny volt, hogy korábban nem szerepeltem a hazai pártpolitika frontvonalában, mert így könnyebb volt az együttműködés a 2010-ben hivatalba lépett kormány tagjaival és képviselőivel.
Magyarországnak az EU- hoz való viszonya Ön szerint milyen, min kellene változtatni, hogy jobb legyen?
Jelenleg Magyarország és az EU viszonya nem jó, rengeteg a feszültség és a konfliktus, amire nincs szükség ebben a formában. A magyar érdek érvényesítése hatékonyabb lenne az EU intézményeiben, ha a kormány rendelkezne tekintéllyel. Mindkét félnek kellene változtatnia a hozzáállásán. Az EU-nak többet kell invesztálnia abba, hogy a közös politikák lényegét és részleteit elmagyarázza, és ha kell, vitában megvédje. Az EU-alapok integritására is jobban kellene vigyázni. A magyar kormánynak pedig ejteni kellene azt a hiteltelen retorikát, amely szerint az EU folyton-folyvást valamilyen ármányra készül a magyarsággal szemben.
Amikor EU Biztos volt, mennyire volt elégedett a területtel amit kapott, ha választhatott volna, melyiket választotta volna?
Elégedett voltam az elnök döntésével, örültem neki. A portfóliókat ugyan az elnök osztja, de előtte megkérdezi a jelölteket, és tekintettel van szaktudásukra és politikai profiljukra egyaránt. A foglalkoztatási és szociális tárca egyike volt annak a háromnak, amelyet én akkor megjelöltem.
Visszatekintve EU biztosi munkájára milyen eredményével elégedett leginkább?
Sikerült megerősíteni azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek a foglalkoztatási és szociális területet szolgálják. Sikerült megvédeni a heves támadásoktól a munkaerő-mobilitást, és felfrissíteni az ezt segítő joganyagot. Sikerült elfogadtatni az ifjúsági garancia koncepcióját és elindítani a bevezetését minden tagállamban, többlet EU-pénzforrás segítségével. Sikerült továbbá elindítani új együttműködési formákat a tagországok között, például az állami foglalkoztatási szolgálatok között, és lerakni az alapjait az EU-szintű munkanélküli biztosításnak, amely a valutaunió reformja keretében középtávon megvalósulhat.
Egy biztos hogy tudja szolgálni hazája érdekeit?
Egy biztos az unió közös érdekeinek érvényesítésével szolgálhatja saját hazája érdekeit is, és foglalkozhat egy sor olyan kérdéssel, ami a hazájának különösen fontos. Az én esetemben ilyen volt például a roma integráció kérdése, ahol az EU megtette, amit tud, viszont a tagországok szintjén a gyakorlati lépések roppant szerénynek mondhatók, és sokszor nem is a jó irányban történnek.
Amióta ön biztos volt javult, vagy romlott az EU működése?
Az EU működése sokat javult, és ez különösen igaz a valutaunióra. Ne felejtsük el, hogy 2011-12-ben az euró az összeomlás szélén táncolt. Az azóta felállított új intézmények, mint a (ma még nem teljes) bankunió, vagy a stabilizációs mechanizmus (ESM) lényegesen jobb működést tesznek lehetővé. Az Európai Szemeszter bevezetését is a jobb működés példájaként tudnám említeni. Emellett persze sok olyan terület lenne említhető, ahol jobb működést szeretnék látni én is, meg mások is.
Mit tanácsolna az EU elnökeinek, hogy min változtassanak?
A jelenlegi költségvetési tervezési időszak alkalmat ad a pénzügyi eszközök korrekciójára, a visszaélések hatékonyabb kiszűrésére. Ezt olyan prioritásnak tekintem, amelyről a következő Európai Parlament-választások alkalmával is sokat kellene beszélni. Másrészt hagyni kellene, hogy a szociális területen az EU többet teljesíthessen és az jobban láthatóvá váljon – ez mindenképpen csökkentené azoknak a számát, akik vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva elfordulnak az EU-tól. Fontos továbbá, hogy az EU-nak legyen lehetősége belpolitikai vitákban is képviselnie a politikáját, akár megvédeni az álláspontját. Ez azért fontos, mert például a brit népszavazási vitában az EU intézményei egyáltalán nem szólaltak meg, és sok-sok hazugság, csúsztatás megfelelő válasz nélkül maradt. Óriási a kockázata ennek a passzivitásnak, és emiatt egészen más kommunikációs stratégiára lenne szükség.
Miként értékeli a választási eredményeket?
A 2018. áprilisi parlamenti választások eredménye szomorú, de nem teljesen váratlan. A hatalom ilyen mértékű koncentrációja, és különösképpen a közmédia egyoldalúsága mellett nem beszélhetünk valódi, versengő demokráciáról, aminek az a következménye, hogy a társadalom elveszíti a kontrollt a végrehajtó hatalom fölött. Megszűnnek a jó kormányzás garanciái és az államhatalommal való visszaélés gátjai. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ilyen mértékű volt 2011 óta az elvándorlás Magyarországról, és hogy az elvágyódás egyre fiatalabb korosztályokra terjed ki.
Több ország külföldi egyetemén oktatott. Mi a különbség azok és a magyar egyetemek között? Mit kellene tennünk, hogy előbbre kerüljünk az egyetemek rangsorában?
A magyar egyetemek döntő többsége lépést tart a nemzetközi trendekkel, az együttműködések és cserék különböző formái miatt nem beszélnék elkanyarodásról vagy leszakadásról. Van néhány szakterület, ahol egy-egy hazai intézmény az európai élvonalhoz tartozik, és szerintem az reális cél lehetne, hogy minden szakterületen legyen legalább egy ilyen hely az országban (nyolc-tíz intézményre elosztva). Az persze tény, hogy jobb anyagi körülmények kellenének ahhoz, hogy ki-ki jobban tudjon koncentrálni az oktató és kutató tevékenységére, de hát ez sok más szakmáról is elmondható. Az oktatás és kutatás mellett – a Humboldt-féle értelmezés szerint – fontos az is, hogy az egyetem a társadalom egészét érintő kérdések megvitatásához, megoldásához közvetlen segítséget adjon. Ezt a funkciót erősíteni kellene, mégpedig úgy, hogy közben nem sérül az egyetemi autonómia. Ezzel együtt is úgy látom azonban, hogy a hazai oktatási rendszer fő problémái nem a felső szinten, hanem az alapfokon találhatók, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek egyre nagyobb különbségeket generálnak és rombolják a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Ezt a trendet kellene megfordítani mihamarabb.
Készül-e magasabb tudományos fokozat megszerzésére?
Természetesen igen, mindenképpen szeretnék továbblépni. Van témám bőven, írok is sokat, ezt kell majd megfelelően szerkesztett formában közreadni és megvédeni.
Van olyan amit nem kérdeztem, és szívesen elmondaná?
Az EU-ban szerzett tapasztalataimat két fontos könyvben foglaltam össze. Az egyik még 2013-ban megjelent, címe: „Erősödő Európa”. A második tavaly jelent meg „Jóléti modellek, európai válságok” címmel. Ezeket tudom ajánlani azoknak, akik az EU-intézmények és az európai társadalmak helyzete iránt mélyebben érdeklődnek.
Andor László közgazdász tanszékvezető egyetemi docens a Corvinus egyetemen.
1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.
A British Council ösztöndíjasaként az angliai University of Manchesteren szerzett mesterfokozatot fejlődés-gazdaságtanból.
Ösztöndíjas Norvégiában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában.
1997-1998 között az Egyesült Államok-beli Rutgers University vendégtanára.
Fontosabb külföldi megbízatásai:
2005-től 2010-ig a londoni székhelyű EBRD igazgatósági tagja.
2010- 2014 között a José Manuel Barosso által vezetett Európai Bizottság magyar biztosa.
2014-ben Francois Hollande francia elnök a Becsületrend lovagi fokozatát adományozta számára.
Hozzászólások