Juhász Imre Berlinben dolgozó kereskedelmi tanácsossal Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának büféjében beszélgettünk egy kávé mellett július 5-én.
Juhász Imre előadást tart a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Budapesten
SZ.I.: Tanácsos Úr! Miért a német nyelv felé orientálódott?
J.I.: Középiskolás koromban – talán saját tapasztalataik alapján – a szüleim javasolták, hogy magánúton németül tanuljak. Találtunk egy nyugdíjas tanárnénit, hozzá jártam órákra. Később külker. szakra jártam, ma már a Budapesti Gazdasági Egyetem karaként működő, akkor Pénzügyi Számviteli Főiskolán, a német volt a fő nyelvem. A nyolcvanas évek közepén nyugatnémet referenst kerestek munkahelyemen, az akkori Külkereskedelmi Minisztériumban, s azóta két rövid szünetet leszámítva mindig a német gazdasággal és a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkoztam.
Mióta dolgozik Berlinben, korábban milyen beosztásban volt?
Az interjú készítésekor negyedik németországi külszolgálatom utolsó napjaiban járunk. Korábban a kölni kereskedelmi kirendeltségen, az ezredforduló környékén pedig a müncheni főkonzulátuson kereskedelmi titkárként, illetve gazdasági konzulként dolgoztam, majd 2006-ban Berlinbe kerültem, ahonnan 2011-ben tértem haza. Három év elteltével, rövid, mintegy fél éves esseni kitérő után 2014 tavaszán kerültem vissza a régi szobámba, ahol a nagykövetség gazdasági osztályán tevékenykedő munkatársaim munkájának irányításán kívül a müncheni, stuttgarti és düsseldorfi főkonzulátusokon tevékenykedő kollégákkal együttműködve egyfajta koordinátori feladatokat is elláttam. Viccesen azt szoktam mondani: három év elteltével a szekrényekben megvártak azok az iratok, melyeket az első berlini kiküldetés végén nem tudtam kiselejtezni.
Milyen állapotban van a német gazdaság?
A német gazdaság összességében jó állapotban van. A vezető gazdaságkutató intézetek tavaszi előrejelzésükben viszonylag magas, 2018-ra a múlt évivel azonos, 2,2, 2019-re pedig 2,0 %-os növekedési dinamikát prognosztizáltak.
Az Institut der deutschen Wirtschaft kölni gazdaságkutató intézet ugyancsak tavasszal készített, 2.800 vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint a válaszadó vállalatok csaknem 52 %-a termelése emelkedését valószínűsíti, miközben csupán 8 % tart visszaeséstől. Beruházásai növekedésével a vállalatok 45, a foglalkoztatottak létszáma emelkedésével 46 %-uk számol, miközben a korábbinál alacsonyabb létszámot a felmérésben részt vevő vállalkozások csupán 9 %-a tervez.
Szarvas István, Juhász Imre
A kedvező konjunkturális helyzet mind a foglalkoztatási piacra, mind a magánfogyasztásra pozitív hatást gyakorol. A munkanélküliek száma az idén az újraegyesülés óta először esik a 2,5 milliós határ alá, s várhatóan jövőre is folytatódik az állást keresők számának csökkenése. Jövőre a foglalkoztatottak száma el fogja érni a 45,3 milliót, ami nem egyszerűen csak rekordot jelent, hanem kerek 1 millióval meg fogja haladni a 2017. évit. Ugyanakkor – Magyarországhoz hasonlóan – egyre nagyobb, a növekedésre mindinkább fékező hatást gyakorol a szakképzett munkaerő hiánya.
A konjunktúra tartóssága az állami költségvetést is pozitívan érinti: mind erre, mind a jövő évre 38 milliárd euróhoz közeli rekord bevételi többlettel számolnak a kutatók, melynek eredményeként jövőre – sok év óta először – az állami eladósodás a GDP 60 %-a alá fog esni.
Az infláció mind az idén, mind jövőre 2 % alatt marad. Az erőteljes exporttevékenység hatására a teljesítménymérleg többlete mind az idén, mind jövőre eléri a bruttó hazai termék 8 %-át.
Milyennek ítéli meg a német-magyar gazdasági kapcsolatokat?
Magyarország a világkereskedelmi hatásoktól erősen függő, exportorientált ország: az export/GDP aránya Magyarország esetében meghaladja a 92 %-ot, ami az egyik legmagasabb az EU tagországai sorában.
A Németországhoz fűződő kapcsolatok mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság fejlődésében. Németország részesedése a magyar kivitelben 27, a behozatalban pedig mintegy 25 %. A gépek, gépi berendezések, szállítóeszközök termékcsoportnak a Németországban elért részaránya – 68 % – jóval magasabb ugyanezen árucsoportnak az összes többi viszonylatba irányuló magyar kivitelben elért 51 %-os részarányánál; másként fogalmazva ugyanezen termékcsoportban a német viszonylat veszi fel a teljes magyar kivitel pontosan egyharmadát.
A hazánkban megtelepedett nagy német befektetők meghatározó módon járulnak hozzá magyar gazdaság teljesítményéhez, az exporthoz, a foglalkoztatáshoz és a költségvetés bevételeihez egyaránt. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy „az EU új tagországai a német gazdaság meghosszabbított munkapadjai” időszak lejárt. Törekedni kell a kapcsolati rendszer innovációs tartalmának növelésére, a Magyarországon megtelepedett cégeknek a hazai szakképzésben való részvételének bővítésére és a jellemzően kis- és középvállalatokból álló hazai beszállító ipar és a külföldi érdekeltségű vállalatok (autóipar, gép- és berendezésgyártás, villamos ipar, stb.) kapcsolatrendszerének fejlesztésére.
A német kormányválság milyen hatással volt a gazdaságára?
A német gazdaság legfontosabb mutatói – gazdasági növekedés, költségvetés pozíciója, adósságállomány leépülése, stb. – azt mutatják, hogy kormányválság legfeljebb áttételesen érinti az ország gazdasági fejlődését. Ugyanakkor nem szabad letagadni, hogy amennyiben a politikai természetű válságjegyek nem terhelnék meg az ország vezetését, vélhetően több idő és energia jutna az ország előtt álló kihívások leküzdésének előmozdítására, a német gazdaság hosszú távú versenyképessége javítására. Az erősen exportorientált német gazdaság ez idő szerint legnagyobb kihívásai az olyan kereskedelempolitikai természetű viták, mint amilyenek az Egyesült Államok és az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok és Kína között kialakultak, a washingtoni kormányzat által Irán ellen életbe léptetett szankciók, az orosz-ukrán konfliktus, s nem utolsósorban az Egyesült Királyság Európai Unióból való kiválása.
Magyarország EU-val kapcsolatos vitáit hogyan fogadják Németországban?
Németország az erős Európai Unióban érdekelt, s mindent az európai integráció erősítése igényének szemüvegén néz. Az oda vezető út mikéntjének megítélésében kétségkívül jelentős különbségek tapasztalhatóak a két kormányzat között.
A migránskérdésről milyen vélemények vannak Berlinben?
Az évtized közepén a német állam és a német közvélemény általában pozitívan és nagy segítőkészséggel fogadta a háborús övezetekből érkező menekülteket. A német gazdaság szereplőinek egy része, elsősorban a nagy iparvállalatok azzal számoltak, hogy a beáramló menekültek egy viszonylag rövid átmeneti időszak után hozzájárulnak az egyre feszítőbb munkaerőhiány mérsékléséhez.
Ez a helyzet azonban idővel megváltozott és a menekülteknek a munkaerőpiacon történő integrálása lassúbb annál, mint ahogy sokan számították. Menekültek nem csak a háborús övezetekből érkeztek, hanem nagy számban jöttek olyanok, akik csak a jobb megélhetési feltételeket keresik Európa fejlettebb felében. A szakképzettséggel kapcsolatos várakozások általában elmaradtak a várakozásoktól, s a német adminisztráció sem volt képes megbirkózni a beáramló százezrek okozta kihívásokkal.
A menekültek megjelenése és számuk emelkedése akár a közbiztonságot, akár az emberek mindennapjait tekintve egyre több kihívást jelentett. Erről sokan nem mernek őszintén véleményt mondani, de magánbeszélgetések során több a bizalmatlanság és a bizonyos félelmeken alapuló kritika. Az integrációs folyamat lassúbb annál, mint ahogy sokan gondolták, bizonyára ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi időben számos, a menekültek beáramlását korlátozó és – akik esetében ez lehetséges és indokolt – a hazatérésüket szolgáló kormányzati döntés látott napvilágot.
A menekültek sokszázezres tábora fogyasztói oldalról ugyan hozzájárult a gazdasági növekedéshez, de ennek a fedezetét a német adófizetők biztosították és jórészt biztosítják ma is. Ahhoz pedig, hogy a nagy néppártok népszerűsége látványosan visszaesett, az Alternatíva Németországért pedig megerősödött, a menekültválság is hozzájárult.
Miként áll a sajtó a migránskérdéshez?
A német sajtó meglehetősen sokszínű és ez jellemzi a migránskérdés megítélését is. Ha mégis általánosítani kellene, azt mondanám, hogy a német sajtó kezdetben jellemzően menekültbarát volt. Aztán ahogy egyre nyilvánvalóbbá váltak a menekültek beáramlása nyomán jelentkező különböző anomáliák, ez a kép jóval árnyaltabbá vált. Az utóbbi időben egyre több olyan tartalmú műsor jelent meg a közszolgálati médiákban, melyekben a nézők azokat a jelenségeket, illetve ellentmondásokat látják viszont, melyekkel a menekültek beáramlása révén a hétköznapokban maguk is szembesülnek. Ez pedig nem volt mindig így.
Hozzászólások