Márkus László | Baktatós

Szépirodalom - vers

Baktatós

 

Míg andalogva baktatok hazafelé
Társalgok a Holddal
Felötlik fejemben egy régi bordal
Mit szalagavatónk után
Megannyi ifjú titán
Üvöltöttünk sután
Miénk a világ
Gondoltuk anno
Mit gondoltuk
Hittük
Mára már látom
Csak mások álmait építgettük
A miénket mindig félretettük
A Hold együttérzőn bólogat
Látott már ő oly sokat
Az ilyesféle létből
Mi sosem tört ki a sötétből
A napfényes oldalt
Mindig másoknak adják
Kik kezében kard van
Míg te tartottad a zablát
Ne bánkódj
Súgja a Hold
Bújj be az ágyba
Álmodban teljesülhet
Szíved minden vágya

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Baktatós”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés