néha álmodom
ilyenkor
sárba pottyant csillagokat szedegetek
letisztogatom róluk a valóság szöveteit
és sorba rendezem mind
felszisszenő fűszálakat fésülgetek
visszarakosgatom a leveleket a fákra
vagy
visszahajtogatom őket a levélrügyekbe
máskor a fák véredényeibe pakolgatom mindahányat
ahol még csak emlék volt valamennyi
ilyenkor fényből szőtt tenyerem poros tócsákat tesz ragyogóvá
és ideálmodlak
éppen rétest sütsz
nagyvonalúan szeleteled hogy mindenkinek bőven jusson
ilyenkor
csupa illat az álmom
igazi nagymamaillat
Hozzászólások