Micsoda idilli látvány tartja fogva szemem,
a lábas házak közt ténfergő részegek,
összefirkált falak, és a tengernyi eldobált
szemét reggeli rendjét megtöri:
kicsi feketerigó, alighanem még
gyerkőc csupán, a tenyérnyi füves
térségen, sárga virágok közt illegeti
magát, ott pompázik a fehér
törzsű nyírfa tövében,
hihetetlen szépségben és békében.
Hozzászólások