Rákkutatók a 2018. évi Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Rákkutatók a 2018. évi Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Mérföldkőhöz érkeztünk a rák elleni küzdelemben – olvasható az idei orvosi-élettani Nobel-díjat odaítélő bizottság indoklásában. James P. Allison és Hondzso Taszuku felfedezései alapján az ember saját immunrendszere is eredményesen használható a rák kezelésében.
Az amerikai James P. Allison 1948-ban született, a Texas államban található Alice-ben, jelenleg a Texasi Egyetem rákkutató központjának professzora. Az 1990-es években a Berkeley Egyetem kutatójaként a CTLA-4 (citotoxikus T-limfocita-asszociált protein 4) nevű fehérjét tanulmányozta. Egyike volt azoknak a tudósoknak, akik megfigyelték, hogy a CTLA-4 fékezi a T-limfocitákat, azaz az immunsejteket. Míg a többiek az autoimmun betegségek kezelésének tekintetében vizsgálták a fehérje működését, addig Allisonnak egészen más ötlete támadt: addigra már megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését, majd vizsgálni kezdte, hogy a fék feloldásával az immunrendszer képes-e megtámadni a rákos sejteket. Első kísérleteit 1994 végén végezte el kollégáival, és látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. Embereknél 2010-ben egy jelentős klinikai kísérletben jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás (bőrrákos) betegeknél. Több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei.
A japán a japán Hondzso Taszuku 1942-ben született, Kiotóban, 1984 óta a Kiotói Egyetem kutatója. 1992-ben fedezte fel a „programozott halál 1” (PD-1) nevű fehérjét, és szerepét megfejtve rájött, hogy a „programozott halál 1” – a CTLA-4-hez hasonlóan – fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.

A Nobel-díjak várományosait esélyeik szerint rangsoroló Clarivate Analytics elemzői szerint az esélyesek között volt még a japán Kanehisza Minoru, a Kiotói Egyetem kutatója génenciklopédiájáért, amellyel a kutatók összehasonlíthatják és értelmezhetik a sejtfolyamatokat; Solomon Synder, az amerikai John Hopkins egyetem kutatója több neurotranszmitter azonosításáért; valamint Napoleone Ferrara, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i tagintézményének tudósa, aki felfedezte a vérképzés fő szabályozóit, melyek aktivitása rák esetén gyógyszeres úton gátolható.

A két kitüntetett rákkutató 9 millió svéd koronával (több mint 280 millió forinttal) gazdagodik.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Rákkutatók a 2018. évi Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés