Reggel a teraszon állva, Nap felé
fordulva hálát mondtam, hogy élek,
körülölelt a napfény és a csodás
madárének. Csend volt köröttem,
hirtelen elfogott egy érzés, melynek
nyomán béke áradt el bennem, s
megszületett a gondolat: a madarak
nem félnek, pedig egészen bizonyos,
hogy hamarosan tél lesz.
Hozzászólások