Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy és egészségügyi vezetők szaklapja által szervezett konferenciák az egészségügy kiemelt eseményei. Az ez évi október 17-én és 18-án megrendezésre kerülő konferencia különlegessé tette, hogy fővédnökei Professzor Kásler Miklós DS.c miniszter és Dr. Kovács Attila Országos tisztifőorvos voltak – utóbbi előadást is tartott, továbbá ezen a konferencián került átadásra az IME Semmelweis Publikációs Díj.
A kétnapos konferencián 35 előadás hangzott el, a megnyitó, záró és a díjátadáson kívül 14 óra időtartamban, nyolc szekcióban.
Mielőtt az előadásokról szólnánk nézzük meg mi is:
Az infekció ( fertőzés) kontroll fogalma:
Minden olyan tevékenység, beavatkozás, módszer, melyek révén megelőzhető, illetve csökkenthető az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása:
Minőségi ellátási standard, mely hozzájárul a betegek biztonságának és elégedettségének növeléséhez. Célja: a betegek (ellátottak) és egészségügyi dolgozók fertőzésektől való védelme- költséghatékony módon. Az infekciókontroll nem egyenlő a kórházhigiénével, mivel tágabb fogalom: tartalmazza a járvány és fertőzés megelőzésének elemeit.
Kovács Attila országos tisztifőorvos előadásában elmondta, hogy a fejlett országokban a betegek 7 százalékát érinti, Európában, csak a közvetlen költségeket figyelembe véve 16 millió többlet ápolási napot, 37 ezer közvetlen, 110 ezer közvetetten az infekcióhoz köthető halálesetet és 7 milliárd euró plusz kiadást jelent A magyar adatokat a 2012-es pontprevalencia (PPV) (Európa-szerte egyszerre, azonos standardok alapján végzett), a kórházi fertőzésekre irányuló vizsgálatból idézte, eszerint hazánkban évente 99 ezer egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés fordul elő a kórházakban, ami évente 342 ezer többlet ápolási nappal jár. A nozokomiális fertőzések mintegy 80 százalékát a katéteres beavatkozások nyomán kialakuló húgyúti fertőzések, a lélegeztetéssel összefüggésben megjelenő tüdőgyulladások és légúti fertőzések, a műtéti sebfertőzések, valamint a véráramfertőzések teszik ki.
Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője arról szólt, hogy az első európai PPV az Európai Járványügyi Központ koordinálásával 2011-12-ben zajlott le, lebonyolítására ötévente kerül sor, a második felmérést 2016-17-ben végezték. A PPV egyfajta pillanatfelvétel az adott kórházban észlelt nozokomiális fertőzésekről, képet ad a betegek állapotáról, a kórházi infekciókontroll működéséről, egyebek mellett az alkoholos kézfertőtlenítő, és az antibiotikumok használatáról, és más kórházi indikátorokról is, közte például a betegek elkülönítését szolgáló egyágyas szobák számáról.
Várni kell a pillanatfelvételre
A 2012-es pillanatelvétel alkalmával 29, 2017-ben már 99 magyar kórház szolgáltatott adatot az európai vizsgálathoz, ebből 36 kórház adatait vonták be a reprezentatív mintába. A PPV eredményei november 15-ig embargósak, előzetesen azonban néhány számot kiemelt Oroszi Beatrix.
A két időszak között nagyjából változatlan maradt a fertőzések típusának megoszlása, a betegségek mintegy 70 százalékát a lélegeztetés talaján kialakuló tüdőgyulladás, a katéteres beavatkozás miatt fellépő húgyúti fertőzések, a műtéti sebfertőzések és a véráramfertőzések tették ki, ezen belül 2012-ről 2017-re a húgyúti fertőzések aránya kissé nőtt, míg a műtéti sebfertőzéseké kissé csökkent. Az infekciókat főként az e-col, a clostridium difficile és a staphylococcus aureus baktériumok okozták.
Továbbra is nagyon erős lemaradást mutatnak az uniós átlaghoz képest az előzetes publikált kórházi indikátorok. Míg 2012-ben az ezer ápolási napra vetített alkoholos kézfertőtlenítő 24 literes uniós felhasználásával szemben 6 literes magyar felhasználás állt, 2017-ben még nem volt uniós adat, a magyar felhasználás azonban még mindig csak 8,1 litert mutatott.
Hasonlóan elkeserítő a különbség a WC-vel, kézmosóval ellátott egyágyas szobák számát illetően. A 2012-es 24 százalékos uniós adattal 6,5 százalékos magyar arány áll szemben, ez a 2017-es uniós indikátor sem áll még rendelkezésre – ami feltételezhetően tovább javult – a magyar medián érték viszont már csak 6 százalék volt. (A kórházi fertőzések egyik forrása, hogy a fertőző betegeket nem tudják egyágyas szobában elkülöníteni.)
Az indikátorokban mutatkozó lemaradások indokolttá teszik a beavatkozást és arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nozokomális fertőzésekre, amelyekkel szemben egyedül a prevenció hatékony, s amely ellen minden befektetett forint megtérül. Ha a kórházak csak futnak a feladat után, az egészség- és gazdasági veszteség elkerülhetetlen. Előrelépni viszont csak többlet idő és anyagi erőforrás ráfordításával lehet -fogalmazott az előadó.
Barcs István, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője alapvető hibának nevezte, hogy az októberben elkészült fertőzések elleni fellépés elleni rendelet készítésébe nem vonták be a infekciókontrollban érintett szakmák képviselőit – infektológusokat, epidemiológusokat, mikrobiológusokat -, sőt, az elkészült jogszabályt sem kapták meg véleményezésre.
A rendelet alapvetően kórházhigiénés szempontokat tükröz, noha az infekciókontroll nem azonos a kórházhigiénével – hangsúlyozta a szakember. Hiányzik a megoldás a szakterület égető az orvoshiányára, vonzó ösztönzők híján a hallgatók sem választják ezt a területet. Arról nem is beszélve, hogy maga az képzés is kérdéses, nincs ki oktassa a néhány érdeklődő medikust. Kiemelten fontos lenne a betegágy melletti infekciókontroll, a helyi mikrobiológiai laborok újraélesztése – ezek mind olyan elemet, amik nélkül pedig nem lehet érdemi infekciókontrollról beszélni. Leletgyárakba küldött mintákkal, irodából ki sem lép szakorvosokkal nem lehet gátat szabni a kórházi fertőzéseknek – fejtegette Barcs István.
A Semmelweis Publikációs díjat és érte járó 150ezer forintot két főnek ítélték Boromissza Piroskának és Dr Feith Helgának ezt Dr Pásztélyi Zsolt felelős szerkesztő és Tamás Éva lapigazgató adta át.
Hozzászólások