2018. november 6. és 2019. február 9. között látható az Országos Széchényi Könyvtár: A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítása.
A Corvina könyvtár Hunyadi Mátyás itáliai mintára megalkotott uralkodói könyvtára volt. Nagyságát nem ismerjük pontosan, talán kétezer kötetet számlált. Ez akkoriban jelentős gyűjteménynek számított, méreteiben csak a vatikáni könyvtár múlta felül. A fennmaradt mintegy kétszázhúsz corvinát hazánk, Európa és az Egyesült Államok könyvtáraiban őrzik. Az, hogy ez a különleges uralkodói díszkönyvtár létrejöhetett a középkor végi Magyarországon, a kortárs itáliai elitkultúra, a reneszánsz és a humanizmus magas szintű recepcióját tanúsítja. A kódexek lapjain az antikvitás szellemi és etikai újjáélesztésén fáradozó humanisták legfontosabb olvasmányai, valamint az azokat kísérő vizuális formakincs érkezett el Magyarországra.
A kiállítás Hunyadi Mátyás könyvtárának egy eddig rejtett, kevésbé hangsúlyozott oldalát kívánja feltárni. Kevés szó esik arról, hogy a pompás itáliai kódexek megrendelése mellett a királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. A kiállítás célja, hogy feltárja és bemutassa azt a szisztematikus és nagyszabású vállalkozást, amely a budai udvarban szolgálta az uralkodói bibliotéka formálódását.
A műhely működésének magas színvonalát jelzi, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban tudjuk bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire. Pontosabbá vált a periodizáció is; most már tisztán látjuk, hogy szisztematikus és egységes könyvtárfejlesztés Budán csupán Mátyás uralkodásának legutolsó esztendeiben történt. Ekkor vált olyanná a könyvtár, amilyennek ma ismerjük, a kódexek ekkor kapták egységes kötéseiket. Árnyaltabb képet kaptunk a műhely struktúrájáról, belső működéséről, a miniátorok és stílusok interakciójáról, annak fejlődéséről. Plasztikusan kirajzolódott, hogy a műhely munkamódszerében fontos elem volt a stílusimitáció.
A budai műhely azonban nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, hiszen – követve a király példáját – magas rangú főpapok is megbízóik közé tartoztak. Kiállításunk számos darabot megmutat a nekik készült kódexekből. Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost három díszkódexét is kiállítjuk: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Budapesten őrzött breviárium mellett megtekinthető lesz a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a New York-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.
A tárlaton soha nem látott módon együtt tekinthető meg csaknem valamennyi Magyarországon őrzött corvina, közel ötven kódex.
Párizsból érkezik a magyar késő középkor egyik legjelentősebb mecénásának, Szatmári György pécsi püspöknek rendkívüli szépségű breviáriuma, valamint a budai műhely legszebb stíluskörének névadó csúcsdarabja, a Cassianus-corvina. Görög kódexek jelenléte egy uralkodói könyvtárban Mátyás uralkodásának idején még Itáliában is ritkaságnak számított. Buda e tekintetben is úttörő volt. Három unikális darab érkezett a Corvina könyvtár görög kódexei közül: Lipcséből az a corvina, amely egyedüliként őrizte meg Bíborbanszületett (VII.) Konstantin (905‒959) bizánci császár művét az udvari szertartásrendről, valamint az ún. Mynas-kódex Párizsból, amelyet Budán kötöttek egybe a 16. század legelején – talán a királyi könyvtárban fellelhető görög töredékekből. Valódi szenzációként bemutathatjuk a legújabban azonosított corvinát is, amely szintén görög nyelvű, Teológus Szent Gergely műveivel. Filológiai különlegességként érkezik Lipcséből a görögül kiválóan tudó Janus Pannonius Plutarkhosz-fordítása. A budai műhely legkiemelkedőbb miniátora a milánói Francesco da Castello volt. Tőle rendszerint csak magyarországi munkákat láthat a közönség, ám most először találkozik egymással a mester magyar és itáliai produkciója, hiszen két, részben általa festett graduale érkezik Torinóból. De eljön a Vatikáni Könyvtárból az ún. „vatikáni misszálé”, a budai műhelyre jellemző stíluskeveredés, stílusimitáció különleges emléke.
A kiállítás megnyitásával egyidőben megújult a corvina-honlap, a Bibliotheca Corvina Virtualis, amelyen digitális formában valamennyi Magyarországon őrzött corvina megtekinthető.
Hozzászólások