Pődör György | Kósza szonett a szeretetről

Szépirodalom - vers

Kósza szonett a szeretetről

 

  „Ha azt akarod, hogy szeressenek, szeress!
(Hekaton-ókori görög filozófus)

 

Kifejezni legszebb beszéd is kevés:
néha a szem sarkában egy röpke fény,
máskor egy kézszorítás, férfi-kemény,
vagy egy váratlan, de forró ölelés.

 

Lehet kereszt jegyében kenyérszegés.
feléd kinyúló tenyérben a remény,
este a miattad félretett regény,
a gyermekkor, az az egyszervolt, mesés.

 

Érzés, mely nem lanyhul, inkább élénkül.
örök önzetlenség feltétel nélkül,
melyet aki ad, azé marad végül.

 

Kitölti a lelket, mint fény a termet.
Félt, mint szív a kedvest, anyát a gyermek,
majd megélt édened egévé kékül.

 

(A Végtelen átlóján sorozatból)

 

Vasszécseny, 2018. augusztus 17.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Kósza szonett a szeretetről”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés