komótosan vetkőzik a hajnal
hálóköntösétől megszabadulva
indul hosszú útjára a fény
bár a villamos álmosan csenget
a tejesautó vidám
rádudál a boltoslányra
a kócos fürtök alól mosoly villan
egy látványpékség előtt
cingár költő töpreng
a pohos pék pufók arcára
miért nem varázsol mosolyt
a friss kifli ingerlő illata
fura tömegeket mixel a metró
a teremtő elégedetten dől hátra
mindenkinek fontosabb dolga van
a világmegváltás ma is elmarad
Hozzászólások