Dr. Hernádi László Mihály | A westerplattei csoda

Népszerű tudomány

A westerplattei csoda

A westerplattei csoda

A címbe csatát kellett volna írnom, mert az volt, én mégis csodát írtam, mert ez bizony csoda volt a javából. Danzig (ma: Gdańsk) kikötőváros mellett, annak közvetlen közelében húzódik a Westerplatte félsziget. 1939 augusztusában a közelben horgonyzott le a német Schleswig-Holstein csatahajó, kommandósokkal a fedélzetén.
A II. világháború első csatája 7 napig tartott. A 209 hős védőt (182 katona és 27 tartalékos) hatalmas túlerővel támadták a tengerről, a levegőből és a szárazföldről is. A német erők: 1500 fős SS-Heimwehr rohamosztag, 225 tengerészgyalogos, összesen mintegy 3400 katona. A szárazföldi támadókat segítette a csatahajó és két torpedónaszád, a levegőből 60 stuka. A védőket Henryk Sucharski őrnagy és helyettese, Franciszek Dąbrowski százados vezette.
Hitler őrjöngött, hogy ilyen sokáig elhúzódott a csata. Mikor a 7. napon a védők megadták magukat, és fölsorakoztak a fehér zászló alatt, a németek nem akartak hinni a szemüknek. Egyre csak a többi védőt keresték. Mikor kiderült, hogy ennyi a tényleges létszám, a német parancsnok visszaadta Sucharski őrnagy tiszti szablyáját, ezzel is elismerve a védők hősi tetteit. (Ahogy a világháború eszkalálódott, egyre ritkábban lehetett ilyen udvarias gesztusra találni.)

 

vitéz Hefty Frigyes

Szintén az I. világháborús ászpilóták közé tartozott. Az olasz fronton harcolt sikeresen. Elnyerte az Arany, a Nagyezüst és a Kisezüst Vitézségi Érmet. Két másik pilóta társával létrehozták az Arany Triót. 1918 nyarán az égő gépéből kiugrott, és sikeresen földet ért ernyőjével. (Valószínűleg elsőként a repüléstörténetben.)
A háború végén kötelékben repültek haza. Újra szolgálatba álltak a tanácsköztársaság idején, amikor a cseh és román csapatok ellen vették föl a harcot.
Valami nézeteltérés adódott közte és Szamuely Tibor, a kommün terrorszervezetének irányítója között, aki Heftyt berendelte a Parlamentbe. Ott magából kikelve hadonászott és ordítozott, majd az asztalról fölkapott egy pálcát, és kettétörve azt jelezte, hogy meghozta a halálos ítéletet. Erre harsány nevetés volt a válasz. Még a keretlegények ereiben is megfagyott a vér. Ilyen sem fordult még elő, hogy valaki Szamuely képébe nevessen.
– Ide figyeljen, jóember. Maga akar engem kivégeztetni? Vegye tudomásul, hogy megbeszéltem az enyéimmel: ha fél órán belül nem leszek közöttük, fölszállnak, és ezt az egész kócerájt magával együtt a földdel teszik egyenlővé.
Ezután vitéz Hefty Frigyes megfordult, és az álmélkodó, bőrkabátos Lenin-fiúk sorfala között kisétált az épületből.
A II. világháborúban a vadászpilóták főfelügyelője lett. A háború után Amerikában telepedett le. 1965-ben halt meg.

 

 

A vörös báró

 

Manfred von Richthofen 80 légi győzelmével az egész I. világ­háború leghíresebb vadászpilótája volt, minden harcoló felet is együttvéve. Öccse, Lothar, 40 légi győzelemmel az ötödik legjobb német ász. Manfred a róla elnevezett repülőszázad parancsnoka volt. A pirosra festett háromfedelű Fokker gépe után nevezték el vörös bárónak. 1918. április 21-én légi harc közben halálos lövést kapott, és lezuhant. Olyan tisztelet övezte mindenütt, hogy az angolok katonai pompával temették el.
A Richthofen század parancsnokságát a 22 légi győzelemmel rendelkező Hermann Göring százados vette át.

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A westerplattei csoda”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés