A westerplattei csoda
A címbe csatát kellett volna írnom, mert az volt, én mégis csodát írtam, mert ez bizony csoda volt a javából. Danzig (ma: Gdańsk) kikötőváros mellett, annak közvetlen közelében húzódik a Westerplatte félsziget. 1939 augusztusában a közelben horgonyzott le a német Schleswig-Holstein csatahajó, kommandósokkal a fedélzetén.
A II. világháború első csatája 7 napig tartott. A 209 hős védőt (182 katona és 27 tartalékos) hatalmas túlerővel támadták a tengerről, a levegőből és a szárazföldről is. A német erők: 1500 fős SS-Heimwehr rohamosztag, 225 tengerészgyalogos, összesen mintegy 3400 katona. A szárazföldi támadókat segítette a csatahajó és két torpedónaszád, a levegőből 60 stuka. A védőket Henryk Sucharski őrnagy és helyettese, Franciszek Dąbrowski százados vezette.
Hitler őrjöngött, hogy ilyen sokáig elhúzódott a csata. Mikor a 7. napon a védők megadták magukat, és fölsorakoztak a fehér zászló alatt, a németek nem akartak hinni a szemüknek. Egyre csak a többi védőt keresték. Mikor kiderült, hogy ennyi a tényleges létszám, a német parancsnok visszaadta Sucharski őrnagy tiszti szablyáját, ezzel is elismerve a védők hősi tetteit. (Ahogy a világháború eszkalálódott, egyre ritkábban lehetett ilyen udvarias gesztusra találni.)
vitéz Hefty Frigyes
Szintén az I. világháborús ászpilóták közé tartozott. Az olasz fronton harcolt sikeresen. Elnyerte az Arany, a Nagyezüst és a Kisezüst Vitézségi Érmet. Két másik pilóta társával létrehozták az Arany Triót. 1918 nyarán az égő gépéből kiugrott, és sikeresen földet ért ernyőjével. (Valószínűleg elsőként a repüléstörténetben.)
A háború végén kötelékben repültek haza. Újra szolgálatba álltak a tanácsköztársaság idején, amikor a cseh és román csapatok ellen vették föl a harcot.
Valami nézeteltérés adódott közte és Szamuely Tibor, a kommün terrorszervezetének irányítója között, aki Heftyt berendelte a Parlamentbe. Ott magából kikelve hadonászott és ordítozott, majd az asztalról fölkapott egy pálcát, és kettétörve azt jelezte, hogy meghozta a halálos ítéletet. Erre harsány nevetés volt a válasz. Még a keretlegények ereiben is megfagyott a vér. Ilyen sem fordult még elő, hogy valaki Szamuely képébe nevessen.
– Ide figyeljen, jóember. Maga akar engem kivégeztetni? Vegye tudomásul, hogy megbeszéltem az enyéimmel: ha fél órán belül nem leszek közöttük, fölszállnak, és ezt az egész kócerájt magával együtt a földdel teszik egyenlővé.
Ezután vitéz Hefty Frigyes megfordult, és az álmélkodó, bőrkabátos Lenin-fiúk sorfala között kisétált az épületből.
A II. világháborúban a vadászpilóták főfelügyelője lett. A háború után Amerikában telepedett le. 1965-ben halt meg.
A vörös báró
Manfred von Richthofen 80 légi győzelmével az egész I. világháború leghíresebb vadászpilótája volt, minden harcoló felet is együttvéve. Öccse, Lothar, 40 légi győzelemmel az ötödik legjobb német ász. Manfred a róla elnevezett repülőszázad parancsnoka volt. A pirosra festett háromfedelű Fokker gépe után nevezték el vörös bárónak. 1918. április 21-én légi harc közben halálos lövést kapott, és lezuhant. Olyan tisztelet övezte mindenütt, hogy az angolok katonai pompával temették el.
A Richthofen század parancsnokságát a 22 légi győzelemmel rendelkező Hermann Göring százados vette át.
Hozzászólások