Postásy Csaba | Télen – vénen

Szépirodalom - vers

Télen – vénen

 

 

                          Hogy határt szabjak

                            Szenilis vágyaimnak

                              Kifeküdtem a hóra

                          Gondoltam – megéri egy próba

                       Hátha körbepisil egy róka

                         De veszett álmaimat

                             Elégette a Nap

                           Árnyéka lettem önmagamnak 

                               S forrása egy lyukas bányatónak

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Télen – vénen”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés