Egész éjjel zuhogott a hó, kora
reggel érintetlen hótakaró
látványa fogadott. A házak
közt, a fákon, mindenütt, amerre
a szem ellát, fehéren világított.
Hófehér paplan alatt aludtak a házak,
a fák, játszótéren a hinták.
Mintha csadort húztak volna
magukra a tízemeletesek, csak a
lakótelep szemei: a lámpák világítottak
a gyönyörű hópaplan felett. A jótékony
lepel eltakar mindent, mi máskor
elcsúfítja a teret, eldobott pelenka,
tengernyi szemét és csikkek,
mind ott lapul a fehér lepel alatt.
Téli varázslat ez, hóolvadásig tart
csupán, mégis, mint ajándékot,
úgy fogadtam én a látványt egy
hideg januári nap reggelén.
Hozzászólások