Lesz tán idő, egyszer elmesélem:
mi végre kín és gyötrő szenvedély,
vágyak, álmok, vértelen csaták
s kínpad vérében fürdetett erény,
leomlott idő mázsás bilincse…
Lesz idő… Míg mormolom magamban:
– mi végre hát, ugyan mi végre is? –
Megmártózom csöndes alkonyatban.
Pécs, 1986. november 17.
Hozzászólások