Gyenese Andrea | Május 26-án Európai Parlamenti választások Magyarországon

Napi aktuál

Május 26-án Európai Parlamenti választások Magyarországon

A Baranya Megyei Európai Információs Pont szervezésében tartottak sajtótájékoztatót január 23-án a 2019-es Európai választásokról. A sajtótájékoztatón az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának vezetője, Lővei Andrea és Szontagh Andrásné Annamária sajtós, valamint Kerner Barbara – a Baranya Megyei Európai Információs Pont vezetője – és a pécsi sajtó munkatársai vettek részt.

Az EP képviselőket közvetlenül választják 1979 óta. Az Európai Parlament arányos képviseleten alapuló rendszer, ahol a tagállamok szabadon dönthetnek a szavazási eljárásról. Egyes országok regionális választási körzetekre osztják a területüket, mások egyetlen választási körzetet állapítanak meg.

Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon választójoggal rendelkezik és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. A lakóhellyel nem rendelkező személyek választójogukat a származásuk szerinti országban gyakorolhatják. A választójog alsó korhatára: általában 18év, de akadnak olyan országok, ahol 16. A szavazás 5 tagállamban – Belgium, Luxemburg, Ciprus, Görögország, Bulgária – kötelező.

 

Magyarország

Magyarország 2004 óta tagja az EU-nak, így ez lesz a negyedik választás. Az európai választás időpontja: május 26. A magyar választási rendszer arányos. A küszöbérték 5%, akárcsak az országgyűlési választások esetén. A választási eljárás egyfordulós, zárt listás szavazás, ahol Magyarország területe egy választókerületet alkot és a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. A választójog gyakorlása szabad elköteleződésen alapul (nem kötelező) és titkos. A választópolgár csak egy tagállamban gyakorolhatja választójogát. Magyarországon minden magyar választópolgár belföldön és magyar külképviseleten is gyakorolhatja a választójogát. Ugyanígy az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel rendelkezését igazolja. Magyarországnak 21 mandátuma lesz az Európa Parlamentben 2019-től is.

 

A 2019-es választások fontos momentumai

Az Európai Parlament nyolcadik ciklusa 2019. április 18-án ér véget.

Május 23–26. között a 27 uniós tagállam polgárai közvetlen szavazással 705 képviselőt választanak az új Parlamentbe.

 

Mandátumok és képviselőcsoportok

A választásokon nemzeti pártok versengenek. Képviselői mandátumuk megszerzése után azonban különböző nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek. A legtöbb nemzeti párt egy európai politikai pártcsalád tagja, így a választások nagy kérdése az, hogy melyik európai pártcsalád gyakorol majd nagyobb befolyást a következő parlamenti ciklusban.

A brexit után 73 mandátum szabadul fel, ebből 27 újraosztásra kerül és 46 szék marad üresen, így összesen 705 EP-képviselő lesz az Európai Parlamentben 2019 után.

Az addig hátralévő időszakban Európa jövőjével kapcsolatban az európai állam- és kormányfők felszólalnak az EP-ben.

A képviselők és az európai vezetők „Európa jövője” című vitái az európai választási kampány előrehaladtával várhatóan egyre nagyobb érdeklődésre tartanak majd számot. Az Európa Parlament elnöke, Antonio Tajani meghívására az európai állam- és kormányfők a plenáris ülésen folytatnak eszmecserét az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelésükről az EP képviselőkkel és a Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

A korábbi, Mateusz Morawiecki (Lengyelország), Mark Rutte (Hollandia), Xavier Bettel (Luxemburg), Charles Michel (Belgium), Emmanuel Macron (Franciaország), António Costa (Portugália), Andrej Plenković (Horvátország), Leo Varadkar (Írország) Aléxis Ciprasz (Görögország), Jüri Ratasz (Észtország), Klaus Iohannis (Románia), Angela Merkel (Németország), Lars Løkke Rasmussen (Dánia) és Nicos Anastasiades (Ciprus) részvételével tartott vitákat továbbiak követik, Pédro Sánchezzel (Spanyolország), Juha Sipiläval (Finnország), Giuseppe Contéval (Olaszország) és Peter Pellegrinivel (Szlovákia).

Ezt követően az európai pártcsaládok listavezetőket állítanak, akik úgynevezett csúcsjelölti vitákat folytatnak majd.

Az idei választások fókusztémái:
– bevándorlás
– szociális biztonság
– fogyasztóvédelem
– környezetvédelem és klímaváltozás
– gazdasági növekedés
– biztonság
– emberi jogok
– Európa jövője

Az Európai Unió álláspontja ezekről a kérdésekről az, hogy nincs általános egyetemes megoldás, amely minden tagországra ráhúzható.

Végül következnek a választások 2019. május 23-26 között. A választási eredményekről május 26-án az olaszországi urnazárás – este 23 óra – után lehet majd tájékozódni.

 

Eddigi tapasztalatok, részvételi arányok

Az 1979-es első választás óta folyamatosan csökken a választásokon való részvétel aránya.

 

 

2014-ben 42% volt az uniós átlag. Magyarországon 2009–hez képest 10%-ot csökkent az arány 2014-ben, az választásra jogosultak 29%-a vett részt az Európa parlamenti választásokon.

Úgy tűnik, inkább technikai mint ideológiai okokból nem szavaznak az unió állampolgárai. Ezért idén cél a demokratikus részvétel növelése, minél több választó bevonása. Ezt az Európai Parlament idén a This time I’m voting / Szavazni fogok! kampánnyal kívánja elérni.

A demokrácia az Európai Unióban egy nagyon fontos alapérték és jog. Az elmúlt évek válságokkal terhesek voltak. A Pew Research 2017-es kutatása szerint egyes európai országokban a lakosság nagy része nem támogatja a demokratikus értékeket és államformát. Magyarországon például a lakosság 18%-a gondolja csak fontosnak a demokratikus jogokat!

A „This time I’m voting” kampányban nemcsak arra kérik az embereket, hogy szavazzanak az európai választásokon, hanem arra is, hogy győzzenek meg másokat arról: fontos a szavazatuk!

Európai Parlament pártatlan. Kommunikációs tevékenysége független bármiféle politikai párttól és ideológiától.

A kampányról a https://www.szavaznifogok.eu/ oldalon tájékozódhatnak, regisztráció után. Az unió képviseletének, budapesti és pécsi irodája bárkinek, aki szeretne a kampányban részt venni segítséget nyújt háttéranyagokkal, előadásokkal. Bátran keressék az irodák munkatársait, Pécsett az Apáca u. 1. szám alatt.

 

A választások után

Az európai állampolgárok megválasztják az új Parlamentet: 27 tagállam, 705 képviselő.

Nemzeti választási dátumok: 2019. május 23-án Hollandiában, 24-én Írországban, 25-én Litvániában, Szlovákiában és Máltán, 26-án pedig a többi tagállamban tartják meg a választásokat

Az új Európai Parlament alakuló ülést tart 2019 júliusában.

Az Európai Tanács elnöke konzultál az Európai Parlamenttel a Bizottság lehetséges elnökéről. Az Európai Tanács dönt arról, hogy kit javasoljon elnökjelöltnek.

Az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét: egyszerű többség (min. 353 szavazat).

A tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a Biztosság tagjaira. Az Európai Parlament szakbizottságai meghallgatják a biztosjelölteket.

Az Európai Parlament szavaz az új Európai Bizottságról (egyszerű többség).

Az új Európai Bizottság beiktatása (2019 ősz).

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Május 26-án Európai Parlamenti választások Magyarországon”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés