Hetedhéthatár | Christine Lagarde: Romlik az eurozóna növekedési esélye

Napi aktuál

Christine Lagarde: Romlik az eurozóna növekedési esélye

A svájci Davosban 2019 január 22-től január 26-ig tartott az idei világgazdasági fórum. Otthoni gondjai miatt Donald Trump, Theresa May és Emmanuel Macron nem volt ott a rendezvényen.

Az alapító Klaus Schwab azzal indította a rendezvényt, hogy a globalizáció okozta sebeket, például az elszegényedést, a környezetkárosodást, a globális felmelegedést most már tényleg meg kellene állítani. Azonban azt is hangsúlyozta, hogy a globalizációnak folytatódnia kell, csak emberbarátibba, morálisába kell válnia. Azt, hogy ezt a két szempontot miként lehet egyszerre érvényesíteni, nem részletezte.

Már maga a felvetés is kissé disszonánsan hangzott ebben a közegben. Hiszen éppen a globális gazdaság azon szereplői előtt beszélt, akik a világgazdaságot olyanná formálták, amilyen. Erre hívta fel a figyelmet az Oxfam nemzetközi civil szervezet képviselője is, rámutatva arra, hogy bár már több éve téma a davosi rendezvényeken az elszegényedés, de nem sok minden történt. Sőt, a helyzet tovább romlott.

Legfrissebb számításaik szerint ugyanis jelenleg ott tart a világ, hogy a huszonhat leggazdagabb ember vagyona körülbelül annyi, mint a világ legszegényebb ötven százalékának összes vagyona. 2008 óta megduplázódott a milliárdosok száma, és 2018-ban a világ leggazdagabb egy százaléka a teljes megtermelt új érték 82 százalékát vihette haza.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója, Christine Lagarde a globális gazdaság 2019. évi csökkenő növekedési ütemére hívta fel a figyelmet, amely azonban nagyon eltérő eredmények együtteseként alakul majd ki. Romlik az eurózóna, azon belül a német gazdaság növekedési esélye, de tovább erősödik, bár kissé lassuló tempóban, az ázsiai gazdaság. Az eurózóna 1,6 százalékos növekedésével szemben Ázsiában 6,3 százalékos növekedés várható. Ezen belül a kínai gazdaság 6,2, az indiai pedig 7,5 százalékkal bővülhet.

A lassulást az IMF szerint elsősorban a világkereskedelmi problémák, a magas adósságszint és a gyenge magánberuházási hajlam okozhatja. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a növekedés önmagában nem pozitív jelenség. A növekedést csak akkor szabad támogatni, ha az nem jár a környezeti ártalmak fokozódásával és a társadalmi problémák, mint például a szegények és a gazdagok közötti különbség további növekedésével.

A brit pénzügyminiszter, Philip Hammond összefoglalta az aktuális helyzetet. Rámutatott arra, hogy a legjobb megoldás valamilyen kölcsönös megállapodás lenne, de mivel az EU egyelőre makacsul ragaszkodik ahhoz a tervezethez, amelyet a brit parlament elutasított, ezért a megoldás nem körvonalazódik. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a brit a világ 5. legnagyobb és a 8. legversenyképesebb gazdasága, amely GDP-jéből növekvő összeget fordít kutatás-fejlesztésre. Ezért Nagy-Britanniának nincs miért félnie a világpiaci versenyben való részvételtől akkor sem, ha az a szabadkereskedelmi megállapodások alapján zajlik majd.

Angela Merkel beszélt a klímaváltozás problémáiról, a digitalizáció, robotizáció és a technológiák kínálta lehetőségekről, az automobilitásról és arról, hogy a britekkel meg kell egyezni. Az utolsó öt percben pedig megemlítette, hogy a jövőben helyben kellene leginkább segíteni a menekülni akarókat azért, hogy ne is induljanak el. Befejezésként azt hangsúlyozta, hogy mivel a problémák is nemzetköziek, ezért azokat nemzetközi összefogással, elsősorban az IMF és az ENSZ bevonásával kell megoldani.

Merkel beszéde közben a hallgatónak az lehetett az érzése, hogy nem egy jövőt vázoló, mozgósító beszédet hall, hanem sokkal inkább egy a politikából már kifelé tartó vezető összegző gondolatait. Az ENSZ főtitkára, António Guterres mintha egyeztetett volna Merkellel: ő is a multilateralizmusban látta minden probléma megoldásának legfőbb eszközét. De még azt is hozzátette, hogy persze vannak, akiknek más a véleményük: ők a nacionalisták és populisták. Soros György is előadást tartott, amelyben a demokráciára és a nyílt társadalomra legveszélyesebb vezetőnek a kínai elnököt nevezte meg.

Davosban nem kínáltak érdemi megoldást az éghajlatváltozás és a migráció megállítására, a szegényedés okozta társadalmi problémákra, és arra sem, hogy mit kellene tenni azért, hogy az üzleti világ profitorientáltsága mellett nagyobb szerepet kapjon egy etikusabb, társadalmilag felelősebb üzleti magatartás.

(Forrás: Magyar Idők, 2019. február 2.)

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Christine Lagarde: Romlik az eurozóna növekedési esélye”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés