A Magyar Posta ez évi karácsonyi bélyegsorozatával egyúttal Konecsni György grafikusművész, bélyegtervező munkássága előtt is tiszteleg. Az 1908. január 23-án Kiskunmajsán született művész születésének 100. évfordulójára a „Művészetek V.” sorozat ugyan június 20-ra volt jelezve, de a bélyegek témájának aktuálisságához igazodva ez későbbre halasztódott, a Konecsni-bélyegeket október 28-án bocsátották forgalomba. A magyar filatélia számos kiválósága közt is előkelő helyen álló művész tevékenységéről a budapesti Bélyegmúzeumban 2008-ban időszakos kiállítás nyílt, október 28-án pedig tudományos emlékülést tartottak ugyanitt. Mindkét rendezvény bepillantást ad, adott a művész bélyegtervező munkásságán kívül más művészeti tevékenységébe is.
1932-ben „Gyógyvízben fürödj!” plakátjával nyerte első pályázatát (500 pengős fődíj), s aztán számon tartani is nehéz hazai, nemzetközi elismerését: 1934-ben Rómában a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus vándordíját, az egyiptomi király által adományozott Fuad-serleget; 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t és Diplomát a magyar pavilon egyik termének tervezéséért és legújabb plakátjaiért. Az idősebbek talán emlékeznek a vasúti és más várótermekben 1945 előtt bekeretezve függő idegenforgalmi és egyéb, igen megkapó plakátjaira, mint például Budapest, Dunántúl, Erdély, Hungária, Ungarn, vagy a „Gáz – fűt és hűt”-re. Plakátművészete az 1945 előtti idegenforgalmiról 1945 után politikaiakra váltott.
A Rudnay Gyula növendékeként indult művésznek más ágazatban is kiemelkedő alkotásaival találkozhatunk: többségükben az 1960-as években megvalósult pannókkal (győri, székesfehérvári pályaudvar, gyulai várfürdő előcsarnokában, a budapesti Fészek-klubban, az auschwitzi múzeumban, a szegedi Tisza Szálló éttermében stb.). Az 1950-es évek közepétől rajzolt groteszkjei; szülőföldjét, a Kiskunmajsa környéki tanyavilágot témául választó rézkarcai; könyvillusztrációi; 1964-től a Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszéke élén kifejtett tevékenysége jelentős helyet biztosítottak számára 20. századi művészetünkben.
És még nem említettük bélyegtervező tevékenységét! Konecsni György az 1930-as évek végén kapcsolódott a magyar bélyegtervezéshez, a 40-es évek elejétől egyre többször megbízta a Magyar Posta bélyegtervezéssel. Egy bizonyos témára gyakran több változatot is készített. 48 kiviteli bélyeggrafikájából 122 bélyeg és 2 blokk került forgalomba. Bélyeggrafikáin tetten érhető a plakátszerű közérthetőségre törekvés, tiszta kompozíció. (Tökéletes megoldásra törekvését sok vázlata is bizonyítja.)
Első sikere a Művész sorozat és blokk volt 1941-ben. Mindmáig egyik legszebb bélyegünk előzményéhez tartozik, hogy a kultuszkormányzat az 1930-as évek végén felmérést végzett a hazai művészek helyzetét, életkörülményét illetően, melynek folyamányaként Magyarország kormányzója, Horthy Miklós hitvesének védnöksége alatt a Magyar Képzőművészek Országos Segély és Nyugdíjintézménye, valamint A Magyar Művészetért mozgalom támogatására 4 címletből álló bélyegsorozat, valamint blokk került kiadásra. Az 52 fillér névértékhez a magyar művészetet támogatandó 52 fillér felár társult. (E bélyegek a Műcsarnokban rendezett A Magyar Művészetért képkiállításon kerültek forgalomba, emléklapon is különböző színű emlékbélyegzőkkel, Horthy Miklósné köszöntőjének szövegrészletével.) A 20+20 filléres bélyeget Smith Geeddes amerikai filatéliai szakíró a világon 1941-ben megjelent bélyegek művészileg 6 legszebbike közé sorolta.
A Művész-sort aztán követték a többi, nagy sikerű bélyegek; Konecsni művészete a II. világháborút követően se tört meg, 1945 utáni bélyegeink tervezésének legtöbbje 1950-ig az ő nevéhez fűződik. Az 1950-ben kiadott UPU-sorozattal és blokkal azonban lezárult bélyegtervező munkássága. Kár.
A 2008. október 28-án forgalomba került, Konecsni György tiszteletére kibocsátott bélyeg a művésznek 1943 őszén benyújtott pályázata alapján 65 (!) esztendő után valósult meg. Akkor Tóth Gyula grafikája került első helyre s lett a maga nemében a világ első Karácsony-bélyege! (Addig önálló grafikával nem adtak ki Karácsony-bélyeget.) Konecsni „Glória” jeligés pályázatából kettőt külön jutalomra ajánlott a bíráló bizottság. E két különdíjas tervből lett idén valóság: Karácsony bélyegsor.
Talán nem érdektelen néhány mondatot idéznünk a korabeli zsűri véleményéből Konecsni pályázatát illetően. „Grafikai készsége olyan értékű, hogy a két első pályamű híján minden változtatás nélkül is meg lehetne valósítani… díszítőművészeti kedvtelése egybeolvasztja a magyar mézes-bábos és az angol Wedgewood domború kerámiájának szépségét.” Helbing Ferenc, az Iparművészeti Főiskola ny. igazgatója, több magyar bélyeg tervezőjének véleménye: „… a sorozat nagyon szép, csak túl tömör, az egyik figura agyonüti a másikat.” A zsűri egy más tagjának, a Magyar Betlehemes Társaság elnökének véleménye: „A Glória sorozatból csak a népiséget látni, a néprajzot nem, mert annyi a díszítés, hogy a keresztény gondolat eltűnik mellette.” – No ennyit…
A pályázat 20 filléres tervezete most a 70 forintos, a 30 filléres pedig a 100 forintos címlet. (Volt még 4 filléres is, de az most nem került megvalósításra.)
Konecsni György kétszeres Kossuth-díjasként Budapesten halt meg 1970. január 29-én. A kiskunmajsai „Konecsni György” Helytörténeti Múzeumban állandó kiállítás emlékeztet rá. Arra jártunkban nézzük meg!
Hozzászólások