Csák Gyöngyi | Akkor, ott

Szépirodalom - vers

Akkor, ott

Nem csalnak emlékeid,
ugyanúgy történt minden,
ott jártam azon az éjszakán,
mert nevemen szólítottál
és úgy kívántál, mintha
éhedre születtem volna meg

nem akartam magamból többet adni
hajnalban érintésed balzsamával szöktem el:
ha végleg elcsitulna  az akkori vágy,
semmit ne kelljen visszalopni.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Akkor, ott”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés