Nem véletlenül szerepel az előadás címében a Főnix név. Mint tudjuk, a Főnix madár az újjászületés jelképe, tűzben hamvad el, de újjá is születik benne. Szimbolikusan a cirkuszművészetet is ez jellemzi, amely újjászületik, újjáalakul, keresi az utat a megújuláshoz, a minél teljesebb, és minél több művészeti ágat magában foglaló műsorok létrehozásához.
A rendezésre világhírű artistaművészeink, a Rippel fivérek kaptak megbízást, akiket a világban Rippel Brothers néven ismernek. Ők éppúgy fellépők is, mint hozzájuk méltó partnereik, akik egy szám kivételével magyar, nemzetközi cirkuszfesztivál-díjas világsztárok.
Halálkerék
Ilyet még nem láttunk! Gondolom, a legtöbb nézőben ez fogalmazódott meg a Főnix Tűzcirkuszról. Korábban a műsorokban egy-egy tüzes szám volt, mint tűznyelő, tigrisek átugratása tüzes karikán, bohócok vicces tűzgyújtása. Ebben a műsorban viszont végig a tűzé a főszerep, amely művészi szintre emelve, mindenféle elképzelhető és eddig elképzelhetetlen helyen, formában, mozgásban jelen van. A tűz, az őserő elvarázsolja a nézőt, a porond közelében pedig a melegét is érezni (no meg a füstjét, de ez együtt jár a tűzzel).
A kifejezetten tüzes produkciók mellett a többi műsorszámnál a tűz csak kísérőelem, vagyis nem bánik a tűzzel a művész, de az felvillan, sőt akár tűzijáték formát ölt. Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy a porond szélén körben lövellnek ki a tűzcsóvák, ami lenyűgöző látványt nyújt.
A műsor kerek egész, amelyen a Tűzvarázsló vezeti a nézőt, miközben a Tűzmadár után epekedik, s kitartása eredményeként végül rá is talál. Segédje a Tűztanonc, aki egy csetlő-botló, szeretetre méltó bohóc. Velük együtt a tánckar tagjai azok, akik többször a színen vannak, őrzik a tüzet, megjelennek a Tűzmadár mellett, kísérik a Tűzvarázslót, mindezt igényes koreográfiára eltáncolva.
Anima Prizma néven ismertük meg a legfőbb tűzkeltőket, akik a műsorban többször felbukkanó látványos tűz-show keretében mindenféle tüzes eszközt használnak, persze nem öncélúan, hanem művészi mozgással egybekötve, érzelmeket és hangulatokat közvetítve. Veszélyesek a mutatványaik, hiszen tűz van a fejükre, a hátukra, a karjukra szerelt díszeken, állványokon, amelyekkel mozognak, forognak, táncolnak, karjukkal körözve oldalra, keresztbe, mindenfelé. Közülük is az egyik leglátványosabb az, amikor fején tüzes fejdísszel egy lány gyorsan forog, miközben a levegőben úszó szoknyáján körben tűzszegély ég. A legveszélyesebb pedig a drótra kötött égő tárgyak pörgetése.
Magasdróton motorral
Ferde drótszámot és halálkereket láthatunk ugyanattól a cirkuszművésztől, ifj. Simet Lászlótól. Magasdrót számában kifeszített drótkötélen motorozik a manézs tetején, előre, hátra, közben elengedett kézzel feláll a motoron, és mindenféle egyensúlyozást bemutat. Mindezt biztosító kötél nélkül, amelyet a világban már csak néhány artista vállal. Ha ezzel még nem borzolta volna fel a publikum idegeit, jön a halálkerék. Ez körbe forgó óriási eszköz, a kerék maga egy áttört fém hengerpalást, ebben futva-egyensúlyozva kell követnie az artistának a forgást, másként leesne. Ugyanezt képes megcsinálni a palást külső oldalán, ahol közben még be is köti a szemét.
Illuzionista számból kettőt láthatunk, amelyekben Nagy Molnár Dávid kiváló trükköket produkál. Miközben mosógépben tisztára mossa a korábban piszkos ruhákat, megjelenik egy anyósnak titulált járókeretes, lerobbant, házsártos, boszorkányszerű lény, akit pénzzel a mosógép dobjának nyitott ajtajához csalogat. A boszorka be is dől a trükknek, de hogy utána mi történik, azt nem árulhatom el – majd megtudja a kedves olvasó, ha megnézi a helyszínen. A másik trükkben meghökkentő eredménnyel jár egy tüzes égetés. A művész gyerekeket és más gyanútlan nézőt is bevont a mutatványokba, akiket a közönség nagy tapssal jutalmazott.
A mindössze 18 éves Richter Kevin, lovas-akrobata felmenői örökét követve, nem először nyűgözi le a közönséget, tavaly bemutatott lovas számában 20 lóval szerepelt, amellyel Guinness-rekordot állított be. Most idomításban ritkán látható egzotikus állatokat, tevéket és zebrákat vonultat fel, követve azt a módszert, amely szerint az állatokat nem kényszerítik természetellenes mozgásokra, hanem együttműködésre bírják őket. Lovas csoportjának a produkciója pedig olyan módon virtuóz és akrobatikus, amely már alig hihető. A körbe futó lovakra bárhogyan, bárhonnan, akár mindannyian felugranak, a lovak hátán egyensúlyoznak, szaltóznak. Kevin pedig a fizika törvényeit figyelmen kívül hagyva, csak úgy lendületből felszalad a ló hátára.
„Kitartás, erő és belső tűz” – ez az alapja a Rippel fivérek produkcióinak, amellyel egyedülálló eredményeket értek el artistaművész pályájuk 30 éve alatt. Azt mondják, világszínvonal tekintetében is kiemelkedő produkcióik az egyforma testfelépítésüknek köszönhetők. No igen, és ami még benne van, évtizedek kemény munkája alatt mérhetetlen energiabefektetés, elkötelezettség, a képesség arra, hogy az előadásokon tökéletes fizikai és mentális állapotban lépjenek fel. Amit bemutatnak, az magától értetődőnek tűnik, mert a legmagasabb fokú profizmussal adják elő. Teljes bizalom, egymásra figyelés, koncentrálás, tökéletes egyensúly, az izmok összehangolt mozgása, és ki tudja, mi kell még ahhoz, hogy olyan testhelyzetekben tartsák meg egymást, amikor szinte már lebegnek, alig valami köti őket az artistaasztalhoz.
A Rippel testvérek gondoskodnak utánpótlásról is, tehetséges fiatalokat 2009 óta saját akadémiájukon képeznek, akik közül többen már világjáró művészek. Ebben a műsorban tanítványaik közül hét tűzangyalt szerepeltettek, akik fiatalságukkal a tűz kecsességét jelenítik meg. Mutatványukat négy lengő tissue-n adják elő, amely eszköz olyan, mint egy nagyon hosszú, laza stóla, azon felhúzzák magukat, különböző helyeken megkötik, egy-egy szakaszán függeszkednek, légtornát mutatnak be, betekergőznek, aztán ahogy a csomókat kioldják, villámgyorsan zuhannak. A lélegzetelállító mutatványhoz nagyfokú precizitás szükséges – és ezt már kicsi gyerekek is tudják.
Zárókép
Görkorcsolyaszámban és karikaszámban a fiatalság tüzét jeleníti meg Faludi Szilvia és Jerabek Csenge. Egészen pici kör alakú területen ketten görkorcsolyáznak, szédítő tempóban, különböző módokon összekapaszkodva, egymáson függve, kipörögve. A néző beleszédül, és azon izgul, nehogy kicsússzanak a lányok a körből, mert amekkora lendülettel száguldanak és forognak, meg sem állnának a Széchenyi fürdő valamelyik medencéjéig. A levegő-karikaszámban az akrobata a manézs tetejére felhúzott karikán függeszkedik, forog a legkülönbözőbb testhelyzetekben, függeszkedve csak egy-egy ponton tartva magát, vagy csak a bokáját beakasztva. Mindezt persze kecsesen, könnyeden, mosolyogva, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne a mutatványa.
Különleges színfolt a műsorban az argentin Diaz Brothers, akik gaucho (jelentése: dél-amerikai marhapásztor) táncot adnak elő – na de milyet!. A három fivér tánclépésekkel kísért erőteljes és fergeteges dobolással kezd, hol egyszerre dobolnak, hol külön-külön, egymásnak válaszolva. Már ez is szuggesztív, aztán előkerülnek a nehéz golyókból álló, kötélhez kötött eszközök, a boleadorák, amelyek szemmel alig követhetően pörögnek, és füllel alig befogadhatóan csattognak. A fivérek hihetetlen lendülettel mozgatják a kötél végére erősített golyókat, a testük előtt, a fejük fölött, közben a kötelet feltekerik a karjukra, aztán vissza. A műsorszámhoz speciális ritmus- és egyensúlyérzék kell, másként komoly sérüléseket szenvednének. Boleadorával eredetileg Dél-Amerika pampáin szarvasmarhára vadásztak, később a látvány kedvéért színpadon is alkalmazták, jó ideje pedig a dél-amerikai cirkuszok nélkülözhetetlen produkcióinak a kellékei. Innen kezdve mi is részesülhetünk ebben az élményben.
A Főnix Cirkusz január 19-től március 10-ig látható a Fővárosi Nagycirkuszban, délutáni és esti előadásokon egyaránt. Minden korosztálynak élmény, aki teheti, nézze meg.
Hozzászólások