Hajnal Éva | máglya

Szépirodalom - vers

máglya

 

 

lelked szegélyléceit
már rég föltépte ez a súlyos csönd
még motoz
de hamar máglyára veti mindahányat
írmagja se maradjon
hogy még az időnél is mélyebb legyen a semmi
pedig
bárkát építhetne belőle mint noé
így megvédhetné maradék morzsáidat
vagy megküzdhetne a filiszteus behemóttal
mint a kis dávid
a bátor
de ki is dönthetné bomlásod falait
mint megújult erejével sámson
megvédhetnélek én is
mondjuk
harcba szállhatnék minden lázadó sejteddel teérted
vagy hitemmel hordanám el ezt a hegyet itt
sok súlyos kőszikládat

foszladozó feszületed
már mennyekbe ívelő máglyán
nem tudtam hogy a halál ilyen fényes

 

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “máglya”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés