Börzsönyi Erika | Néha már

Szépirodalom - vers

Néha már

 

Néha már érzem,
ahogy megfáradt
testem dacol az
évtizedekkel, pedig
annyi minden
szeretnivaló maradt
még az életemben!
Elmúlás árnya vetül a
napjaimra, szellemem
szárnyalna, de míg
a fájdalmak kergetőznek
bennem, lassan megérzem:
mennyire esendő a test,
és mulandó az élet.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Néha már”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés