Éneim-éneke - 3. rész • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Éneim-éneke – 3. rész

Nyers:
Megint az eunuchok
tüntettek a szerelemért?

 

Önző:
Felélek belőled annyit,
hogy magammá változhassak.

 

Öntelt:
Szükséged lesz az arcomra,
mikor a magadét akarod látni.

Óvatos:
A forrást előbb megvizsgálom,
a szarvassá változott fiúk példája int.

 

Optimista:
Fellélegeztetnek váratlan esélyek,
nézem a világot ismét szenvedéllyel.

 

Rémült:
Minden rés tele fejükkel,
egy helyén ezer nő.

 

Sértett:
Bevonom sugaraimat
fázhatsz kétségeidtől.

 

Szánalmas:
Ökörnyálban örvénylek.
Nem érzik súlyomat.

***

Helyettem a sors
dönt: nem érvényesíti
akaratomat.

 

Szomorú:
Sikerült felvillanyoznom,
most csüggedt fénye elszomorít.

 

Tanácstalan:
Összekuszáltad
magad, megint nem
tudlak megválaszolni.

 

Tehetetlen:
Ezerfelé szakadva
lehetetlen élnem.

 

Tervezgető:
Ha nem ropogtatná annyira csontjaimat,
megmintáznám.

 

Tűnődő:
Fáik emlékét sosem heverik ki –
mutat a csupasz dombokra ujjam.

 

Védekező:
Időben kinyílni
nem volt alkalom,
megkésve lenni felnőtt
szégyellem is nagyon.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS