Dr. Hernádi László Mihály | Mettől meddig?

Népszerű tudomány

Mettől meddig?

 

Mettől meddig?

 

Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a német-szovjet háború első szakaszát, amikor a felek közötti harcok még lengyel földön dúltak, én nem tekintem a Nagy Honvédő Háború részének, mivelhogy mindkét agresszor a Lengyelországtól hadüzenet nélküli háborúban elrabolt területen harcolt egymás ellen.

A Nagy Honvédő Háború tehát csak az 1938-as szovjet határtól az ország belseje felé, majd onnan vissza a szovjet határig számíthat a földrajzi kiterjedést tekintve. Könnyű belátni, hogy a többi pedig területszerzés, legyőzés, elfoglalás, érdekszféra kiterjesztése, tehát sok minden lehet, csak egy nem lehet: honvédelem.

 

 

Orsós Ferenc akadémikus

 

Albert Einstein mondása: a történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.

Így járt Adolf Hitler is, aki mit sem tanult Napóleon esetéből. A császár 1812. június 24-én megtámadta Oroszországot. Két nap híján 229 év után, 1941. június 22-én a német csapatok is elindultak végzetük felé.

Amikor Szmolenszk térségébe értek, a katyńi erdőkben tömegsírokra bukkantak. A feltáráshoz nemzetközi bizottságot hoztak létre Orsós Ferenc világhírű patológusunk vezetésével.

A szovjet hadifogolytáborokból kiemelt lengyel tiszteket azonos módon végezték ki: dróttal hátrakötött kezek, a gödör szélén tarkólövés közelről. Megtévesztésül német fegyvereket és lőszereket alkalmaztak ugyan, de a négyszög keresztmetszetű szuronyok nyoma minden kétséget kizárólag szovjet megoldásra utal. A tömegsírok fölé fákat ültettek. Ám azok évgyűrűi később ellenük tanúskodtak.

A németek azonnal világgá kürtölték a fölfedezett gyalázatot, mire a szovjet propaganda a németekre akarta fogni az egészet. De a kivégzés időpontjának meghatározása után kiderült, hogy akkor még nem is járhattak ott németek.

Azonban a tények soha nem zavarták a szovjet vezetőség tisz­tánlátását, meg amúgy is legjobb védekezés a támadás, erre föl megszakították a diplomáciai kapcsolatot a Londonban székelő emigráns lengyel kormánnyal. (Még nekik állt följebb!)

Mindenkit igyekeztek elhallgattatni, aki mást merészelt ezzel kapcsolatban mondani, mint az ő álláspontjuk. Így adódott, hogy Budapest ostromakor Orsós Ferenc professzort égen-földön keresték. A szövetségesek azonban nem adták ki. 1945-ben kizárták az MTA tagjai sorából. 1962-ben hunyt el Mainzban.

A Szovjetunió csak 1990-ben ismerte el a katyńi vérengzést. Ideje lenne Orsós Ferencet is fölmenteni a hamis vádak alól, és akadémiai tagságának visszaállításával igazságot szolgáltatni neki.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Mettől meddig?”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés