Kamarás Klára | Tibornak, ma

Szépirodalom - vers

Tibornak, ma

 

 

Tibornak, ma

 

Ma ne számold az éveket,
ennél sokkal több nem lehet…
Nem számít múlt, nincs szebb jövő,
most már mindig a ma a fő!

 

 

Tűnődés

 

Repülnek milliós csapatban
fehér libák és angyalok.
Felhők között suhanok én is…
Jaj, meg ne mondd, hogy mi vagyok!

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Tibornak, ma”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés