A digitális világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel – mondta a Figyelő konferenciáján Nagy István agrárminiszter. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke szerint óriási potenciál van a hazai mezőgazdaságban.
Az a gazdasági környezet, ami körbevesz bennünket, elősegíti azt, hogy egyre több aranytartalék induljon el a hazai agráriumba – fogalmazott Nagy István agrárminiszter a Figyelő „Agrárpiac: az aranytartalék” című konferenciáján Budapesten 2019 április 4-én ahol 10előadás 2kerekasztal beszélgetés hangzott el tizenhét résztvevővel.
Kiemelte, hogy minden jelet, minden eszközt megvizsgálva 2019 az építkezés éve az agráriumban, ezért mielőbb növelni kell a mezőgazdasági vállalatok versenyképességét. Ennek érdekében megindítják a digitális agrárstratégiát. Beszélt arról is, hogy a „digitális rezsicsökkentés” lényege, hogy minél több adatbázist ingyenessé tegyenek. „Hatalmas lehetőségek, nagy adatvagyon áll a gazdák rendelkezésére” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az a céljuk, hogy ezt az adatvagyont tovább növeljék.
Nagyon fontos kérdés és feladat is egyben, hogy ezeket a precíziós adatokat hogyan tudják majd alkalmazni a gazdák, ehhez is fel kell majd készülni.
„A digitalizációs világ ugyanis kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Nagy István beszélt a gazdálkodók generációváltásáról is, és elmondta, az céljuk, hogy a digitális eszközökkel már jól bánó fiatalokat az agráriumhoz tudják kötni. Szerinte a generációváltás sikeressége kulcskérdés, nem csak a mezőgazdaságunk, de az egész ország jövőjének szempontjából.
Az elmúlt években 620 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás ösztönözte az ágazatot, további 50 milliárd forintra pedig április 3-ig lehetett pályázni – ez a lehetőség elsősorban az élelmiszer-feldolgozókat és a borászatokat érintette. „Azt tapasztaltuk, hogy eddig minden pályázatra, amit meghirdettünk, többszörösen igényeltek támogatást, tehát van igény a befektetésekre” – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazat.
1800 milliárdról 2700 milliárd forintra nőtt nyolc év alatt az agrárium kibocsátása, ami azt jelenti, hogy növekedési pályára álltunk – fogalmazott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A lemaradásunk folyamatosan csökkent, ugyanis az elmúlt években mindig az első háromban volt a magyar mezőgazdaság a növekedést tekintve.
„Óriási feladatok állnak még előttünk, de hatalmas potenciál van még a magyar agrárgazdaságban” – hangsúlyozta a NAK elnöke.
Elmondta, hogy összeszedték azokat a problémapontokat, ahol érdemes lenne beavatkozni. Az egyik ilyen a földforgalmi törvény tapasztalatai, ahol az eredeti célok, tehát a helyben lévő gazdáknak megerősítése volt a fő céljuk.
Úgy véli, hogy strukturális átalakításra mindenképpen szükség van, ugyanis az ágazat szerinte elérte a teljesítőképesség határárait. Ugyanis ez a struktúra banki oldalról, piaci oldalról „értelmezhetetlen”: ha nincs agrárpiaci szakértő a bankban, akkor nem igazán értik ezt az ágazatot – tette hozzá.
Szerinte nagyon speciális, az adózási kedvezményeket megtartó változtatásokra van szükség, ugyanis az adópolitikán kívül semmilyen eszköze nincs a kormánynak. Beszélt arról is, hogy a földhasználat fele a családi vállalkozásokhoz kötődik, ebben a struktúrában pedig ezt az üvegplafont már nem fogjuk tudni áttörni.
Csányi Attila a Bonafarm Zrt vezérigazgatója szerint hektáronként 100ezer forintos beruházással az éves gabonatermelést mintegy 3.85 millió tonnával lehetne növelni, a terményt viszont nem feldolgozatlanul, hanem takarmányként hasznosítva, az állattenyésztés produktumainak növelésével kellene értékesíteni.
Hozzászólások