a magzat • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

a magzat

 

abortuszt végeztél rajtam
sosem volt még abortuszom
semmi különös előzménye nem volt
szóltam hogy nem vagyok jól
te pedig egyből fölfektettél egy asztalra
és azt mondtad
csak megnézed mi a baj
nem voltál orvos mégis bíztam benned
ahogy egy édesanyában bízik a gyermek
különös gonddal
egy pillanat alatt végezted el a műtétet
mint egy gép
nem fájt
nem folyt vér sem
megmutattad a kis magzatot
alig volt egy centi
most is látom rózsaszínű kis testét
gyakorlott mozdulatokkal papírtörlőbe tetted
az sem lett véres
ezen álmomban is csodálkoztam
rázott a sírás
miért nem kérdeztél meg
én meg akartam tartani a gyermeket
mindenképpen meg akartam tartani
sosem volt abortuszom
gyűlölöm az abortuszt
gyűlölöm a gyilkosságot
üvöltöttem
aztán csak bámultam
végignéztem amint keze és lába nő
pár másodperc alatt elérte felnőtt magasságát
egész testem remegett
ott feküdtem egy darabka papírtörlőn
egy idegen asztalon
meg
akartál
ölni

vérfagyasztó sikolyom ébreszt
gyakorlott mozdulatokkal húzom le
a bűzlő ágyneműt
még sosem izzadtam így
bekapcsolom a mosógépet
lezuhanyozom
a forró víz most nagyon jólesik
hát
mégis élek

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS