Kamarás Klára | Visszanéző

Szépirodalom - vers

Visszanéző

 

Annyi mindent várunk magunktól, mástól,
az új tavasztól, virágfakadástól.
Tudom, mert én is vártam szépre, jóra,
de abból semmi nem vált még valóra.

Kaptam helyette, szinte hihetetlen,
váratlan dolgot, mintha csak az Isten,
vagy a Sors tréfás kedve lenne,
annyi kéretlen öröm hullott az ölembe.

Hány ember sorsa sokkal mostohább!
Úgy éltem meg az életem, mint egy csodát!

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Visszanéző”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés