Merényletek gróf Tisza István ellen

Több merényletet is terveztek gróf Tisza István miniszterelnök ellen. Négyet hajtottak végre.

Az első merényletre a Parlamentben került sor 1912. június 7-én. A véderőtörvény önkényes megszavaztatása után Kovács Gyula ellenzéki képviselő az újságírói karzatról leugorva revol­vert rántott, és háromszor rálőtt Tiszára, akit nem talált el. (A golyók nyoma ma is látszik a faburkolaton.) A negyedik golyóval ugyan eltalálta a saját fejét, csak nem jól. Sérülésébe nem halt bele.

A második merényletet egy huszártiszt kísérelte meg, amikor Tisza hazajött a frontról. A golyó nem talált.

A harmadik merénylet 1918. október 16-án történt, amikor Lékai János, a Galilei-kör és Korvin Ottó antimilitarista moz­galmának tagja akarta lelőni, de pisztolya csütörtököt mondott.

A negyedik merénylet 1918. október 31-én sikerrel járt. A Róheim-villát bérelte Tisza (Hermina út 45.), itt gyilkolták meg a támadók. A Károlyi-kormány ideje alatt az elkövetőket az államrendőrség nem tudta földeríteni.

Szabó Ervin, mint baloldali anarchista részt vett a Tisza István elleni negyedik merénylet előkészítésében. A végrehajtására már nem futotta erejéből, mert súlyos betegségében 1918. szep­tember 30-án elhunyt. Kérdés: a fővárosi könyvtárhálózat miért ennek a terroristának a nevét viseli a mai napig is?

Egri csillagok

Gyermekkori olvasmányaink egyik magasan kiemelkedő csúcsa Gárdonyi Géza halhatatlan műve, az Egri csillagok történelmi regény. A könyv valóságos cselekményeket ír le, az egri vár 1552. évi ostromát, a hős védők önfeláldozó harcát a sokszoros túlerőben lévő, ostromló török csapatokkal szemben. Fényes győzelmük azóta is lelkesíti az egész magyar nemzetet. 2005-ben Gárdonyi munkáját Magyarország legkedveltebb könyvévé választották.

A török erőket mintegy 40 ezer főre becsülik. Bár a becsült számok igen nagy szórást mutatnak, a néhány 10 ezertől a 250 ezerig, a 40 ezres becslés fedi legjobban a valóságot. A 2364 magyar várvédővel szemben még így is óriási nagy fölény, többszörös túlerő adódott.

Maga az ostrom szeptember 9-től október 17-ig tartott. Eger vára a Felvidék és Észak-Magyarország kapujának számított. Október közepére a törökök föladták az ostromot, és elvonultak.

Gárdonyi Gézát 1922-ben az egri vár Bebek-bástyáján kialakí­tott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A keresztre a következő feliratot vésték: Csak a teste.

Megosztás

Tweet