Bélyegvilág - Pécs és Baranya • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Bélyegvilág – Pécs és Baranya

Ha igaz, hogy a bélyeg az illető ország névjegye (márpedig általánosan elfogadott nézet), akkor ennek érvényesnek kell lennie szűkebb pátriánkra: Pécsre, Baranyára is. E vidék előkelő helyet foglal el a magyar bélyegkiadásban, a bélyegek témája közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik múltunkhoz, kultúránkhoz, mindennapjainkhoz. Ez ideig Baranya megye 1, a Duna-Dráva Nemzeti Park 1, Hosszúhetény 1, Komló 1, Máriagyűd 1, Mohács 10, Okorág 1, Pécs 16, Sellye 1, Siklós 2, Somogyhatvan 1, Szalánta 1, Szentegát 2, Szigetvár 1, Töttös 1, Villány 2 bélyeggel szerepel közvetlen módon a magyar bélyegek között. Pécs, Baranya közvetett kapcsolata ennek sokszorosa. Néhány motívum vonatkozásában vizsgálódva, a teljességre törekvés nélkül, az alábbi eredményekre jutunk.

A növényvilágból hazánkban a Bánsági bazsarózsa (az egyik legszebb védett vadvirágunk – amennyiben a virágok szépsége közt különbséget tehetünk), a Magyar kikerics csak megyénkben fordul elő természetes környezetében.

A gazdag vadállományból a Szentegáton elejtett rekorder trófeájú gímszarvast kell megemlítenünk.

A magyar bélyegeken szereplő történelmi személyiségek közül: Szt. István alapította a pécsi püspökséget; Péter király sírját a hagyomány a pécsi székesegyházhoz köti; Salamont Pécsett koronázták királlyá. Az első magyar származású püspök, Boldog Mór a pécsi egyházmegyében szentnek tekintendő. Nagy Lajos Pécsett alapította Magyarország első egyetemét; Zsigmond csaknem fél esztendőt raboskodott a siklósi várban; Janus Pannonius a pécsi egyházmegye püspöke, a székesegyházba temették; Kanizsai Dorottya a mohácsi csata hősihalottainak eltemettetője. A két Zrínyi Miklós élete, török elleni harca elszakíthatatlan megyénktől. Mária Terézia uralkodása nemcsak a németajkúak betelepítését jelenti, de Pécs szabad királyi várossá emelését is. A XIX., XX. században is vannak érintkezési pontok, de bélyegkibocsátásunk még adós sok jeles személyiség bélyegen történő megörökítésével. (Az 1945 utáni államférfiak közül Münnich Ferenc baranyai főispán; Kovács Béla Nagy Imre kormányának tagja 1956-ban, szoros szálak fűzték megyénkhez, ennek szülötte.)

A költők, írók közül, akik írásaikkal is kapcsolódtak Baranyához, Pécshez, Janus Pannoniust már említettük. Baranya szülöttét, Tinódi Lantos Sebestyént is nagyon szívesen említeném, de vele is adós még a Magyar Posta, bélyegkiadásunk. Csokonai Vitéz Mihály verse kinyomtatása végett járt somogyi tartózkodása idején Pécsett, erről egyik versében meg is emlékezett; Vörösmarty Mihály a Perczel fiúkkal történt baranyai utazásának élményeit versekben is rögzítette. (A szigetvári vár bejáratának boltíve alatt márványtábláról olvashatók is Vörösmarty sorai.)

Kisfaludy Károly Mohács című elégiájának bevezető sorai: „Hős vértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek” diákkorunk memoriterei közül egy életre bevésődtek. Petőfi Sándor is járt Mohácson, 1841-ben három hónapi színész élettel szakított itt, de int írta, nem utoljára. („… elbúcsúztam a színészektől Mohácson… Mohácsról Pécs, Szigetvár … Szombathelyen keresztül Sopronba értem.” A XX. századiak közül Babits Mihály Pécsett diákoskodott, Móricz Zsigmond pedig gyakran meglátogatta Pécsett prügyi gyerekkori társát, a Hadapród Iskolában tanár Zitás Bertalant, s az Ormánságot is, Kákicson Kiss Gézát. Radnóti Miklós 1944. október 24-én Mohácson írta utolsóelőtti versének sorait. „Fölöttünk fú a förtelmes halál.”

Magyar bélyegen szereplő festőművészeink közül Munkácsy Mihály fiatal korában élt Pécsett. Halála után az addig Nepomuk utcát Munkácsy Mihály utcának nevezték el. (A 31. számú házban lakott.)

Rippl-Rónai József 1897-98-ban a pécsi Zsolnay-gyárban dolgozott, számos remekmű került ki keze alól.

Viktor Vasarely – Vásárhelyi Győző – Pécsett született, 1968-ban sok alkotását szülővárosának ajándékozta, megalapozva evvel a róla elnevezett múzeumot. Bár nem volt szoros kapcsolata Pécsnek Csontváry Kosztka Tivadarral, a róla elnevezett múzeum büszkélkedhet a legnagyobb Csontváry-gyűjteménnyel. Uitz Bélának ugyancsak múzeuma van Pécsett, s a Pécsi Modern Magyar Képtár számos, bélyegen is szereplő festőművész alkotását őrzi (Nagy Balogh János, Tornyai János stb.).

Pécs, Baranya szobrai közül Pátzay Pál Hunyadi János szobra került bélyegre, amit 1956 augusztusában állítottak fel Pécsett.

Az építészetet a komlói munkásházakon kívül Pécs pár jelentős épülete (a Székesegyház, Gázi Khászim pasa dzsámija, Postapalota, Hotel Kikelet, ismertebb nevén Üdülőszálló), a siklósi vár képviseli.

Iparművészeti termékek közül az első helyen a pécsi Zsolnay-gyár remek termékei kerültek bélyegre is. A kerámián kívül bélyegblokkon egy XIX. századi Pécsi pohár néven nevezett tárgy szerepel.

A népművészetünket a hosszúhetényi magyar, a szalántai délszláv viselet, okorági, sellyei, somogyhárságyi pásztorfaragások reprezentálják.

A tudósok közül első helyen kell említenünk Kitaibel Pált, aki félezer kilométernél többet tett meg a Mecsekben, megyénkben, több száz növényfajt, másfél ezernél több lelőhelyet jegyzett fel, köztük a bazsarózsát, illatos hunyort.

Bélyegünkön szereplő villányi ammonitesszel kapcsolatban meg kell említenünk ifj. Lóczy Lajost (apja szerepel bélyegünkön, ő nem), aki a Villányi-hegységben 1380 Ammonitest határozott meg, melyek 128 fajhoz tartoznak. Itt van a földkerekség fajban leggazdagabb középső-jura Ammonites-faunája.

S ha már Villánynál tartunk: a jó borok hazája kapcsán meg kell említenünk Németh Mártont, a Királyleányka szőlő nemesítőjét is.

A gazdasági élet területén megyénket a bélyegkiadás a Villány-Siklós borvidékével tette legismertebbé.

A bélyeg és Pécs, Baranya kapcsolatának bemutatásakor nem hagyhatjuk szó nélkül Baranya 1919-es megszállási bélyegeit sem. Erről jelen esetben csak igen röviden: az I. világháború végén a fegyverszüneti szerződés értelmében a Mecsek gerincétől délre eső terület a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megszállása alá került. A megszállás ideje alatt két alkalommal a meglévő bélyegkészletet felülnyomták, ezek Baranya I. és Baranya II. kiadás néven ismertek. 1919. május 5-től, illetve december 15-től 1921. augusztus 21-ig voltak forgalomban, türelmi idővel még néhány napig egyéb bélyeg hiányában.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS