Kamarás Klára | Csak ültem…

Szépirodalom - vers

Csak ültem…

 

 

Ültem ragyogó nyári fényben,
csak ültem, s néztem az eget…
Értetted-e a verseimben
megbúvó nyári meleget?

***

Ültem. Az  ablak még kitárva.
Néztem, hogyan száguld a szél,
repül amerre sorsa hajtja,
repül, sok megsárgult levél.

***

Itt ülök, fázom. Egyre nézem
a számítógép ablakát.
Felbukkan itt-ott egy-egy versem.
Vigyétek csak! Jó éjszakát…

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Csak ültem…”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés