Vangelisz zenéjére • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Vangelisz zenéjére

Világra tárul amikor rám,
hiszem
szeret
ablakod
Istenek
italával
kínállak
bár asztalodra
a manna elvétve hull.

Érkezik az újabb jóslat
közös
jövőnk
felől:
pusztuló-
félben is
egyek,
örökre,
menthetetlenül


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS