Kamarás Klára | Kísértetek

Szépirodalom - vers

Kísértetek

 

 

– Kitalálok neked egy múltat!
Akarod?
– Nem. Én inkább csak az maradok,
aki eddig is voltam,
élve, vagy holtan.

Ne hulljon rám a hajnal fénye,
takarjon el az éj sötétje,
mint ez a foszló szemfedő!
Múlt nélkül legyek elfelejthető,
akár egy láthatatlan ember.
Éltem, míg éltem, de csak egyszer…

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Kísértetek”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés