Távolság mélyed a kékbe.
Fázik a madárijesztő.
A fény a semmibe tér le –
mint remény, az örök vesztő.
Valahol tört ág hull térdre –
A nincs végtelennek tetsző,
ahol a van már kimérve,
s lesz fogyó időnkbe metsző.
A múlt fészek vagy kalitka –
Miért ez a kirepülés,
ha már tücsöknek sincs titka?
A csend csak hallgat a dobban.
Az esély gyöngyház nyelű kés –
Alámerül. Meg sem csobban.
Hozzászólások