Kamarás Klára | Munka nélkül

Szépirodalom - vers

Munka nélkül

 

Gondolj majd rám, ha járdád szemetes,
és nincsen, aki helyetted söpörje.
Én még a kutyaszart is felszedem,
te csak nyugodtan ülj le egy fotelbe.

És gondolj rám, mikor a friss cipó
illata száll, s a héját eldobod,
a kutyád húson, drága tápon él,
és meg sem enné, ha elé rakod…

Ha kertedben a fű magasra nőtt,
s a hőségben a munka csak marad…
csak gondolj rám, én itt várom az utcán
egyetlen hívó parancsod, szavad…

Ha nem látsz már, talán a partra mentem,
ahol kő is van és nem csak homok…
Rád gondolok, hogy talán észrevennél,
ha betörnek a fényes ablakok…

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Munka nélkül”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés