Felhők között fény mandala.
Rajzolgat az ég angyala.
Alant a fönti csak árnyék,
ott a kékre szinte ráég.
Egy füst karcolta kis spirál
már meditálni inspirál.
Mint világosodás vakra,
ősi jin felel a jangra.
Magunkba nézve, mint újra
agyunk lassan megtanulja,
mit is jelent az, hogy élek
mikor ránk talál a lélek.
Itt korlát a hely és idő,
ott semmiből egy rajz kinő,
a látvány csak törpe rész
ha szem belső tükörbe néz.
A hegy túl lát a dombokon,
az ember is rossz dolgokon,
ha hagyja a fojtó kuszát,
állítva szíve fókuszát.
Stációnk a Nap járása,
az élet is csupán mása,
de bennünk van a végtelen,
és virágunk az értelem.
Szépre szólít belső igény,
ha ébreszt az első kis fény.
Madár röpte lesz a napod.
dalában őt is megkapod.
Átitat a belső béke,
s áhítat aurád része,
az mi nekünk még megmaradt
spirituális ég alatt.
Hozzászólások