Smelka Sándor | Kvízjáték Bécsben

Szépirodalom - próza

Kvízjáték Bécsben

 

Az üzenetek a határ után, Ausztriában kezdtek el jönni: Béla kihív valamilyen kvízjátékra. Nem reagáltam. Három barátommal autóztunk az autópályán, hogy egy remek napot töltsünk el Bécsben. Ki játszik ilyenkor a telefonnal?!

Azonban Schwechatnál jött még egy üzenet, hogy Béla már 500 ponttal vezet. Erre már kissé dühös lettem. Majd megmutatom, hogy én is tudok 500 pontot szerezni. Bécs külvárosi utcáin már én vezettem 700 ponttal. Naná!

A barátaim észrevették, hogy nagyon elhalkultam, mert éppen a következő témakörre koncentráltam: „régi szavak”. A nyavalyás Béla minden szót tudott. Rajtam volt a sor.

– Mi az a krampampuli? – kérdeztem váratlanul az elképedt fiúkat. – Kutyafajta, ital vagy krampuszgyerek?

Rövid tanácskozás után bejelöltük az italt. Nyertünk. Ekkor az egész társaság vérszemet kapott, különösen akkor, amikor megtudták, hogy Béla az ellenfél.

– Mi az a kulimász? – kérdeztem izzó tekintettel. – Indiai kuli, mászkáló csecsemő vagy kenőcs?

Sirály ugyan megkérdezte, mi az a kuli, de aztán bejelöltük a kenőcsöt. Nyertünk. Azonban mire Schönbrunn-nál leparkoltunk, Béla elhúzott 1000 ponttal. Sajnos kifogtunk egy gasztronómiai témakört, és mivel Béla szakács, esélyünk se volt.

– Nem baj, most elkapjuk a tökeit! – mondta Karaj, és letelepedtünk a schönbrunni park egyik padjára. Mindjárt el is buktuk azt a kérdést, hogy melyik isten sántult meg, amikor lehajították az Olümposzról. Béla tudta, hogy Héphaisztosz. Mi nem. Karaj ekkor olyan dühös lett, hogy belerúgott a padba, majdnem ő is lesántult.

– Nem nézünk körül? – kérdezte Marci. – Azt hiszem, a kastély mögött van egy nagyon szép díszkert meg egy pavilon. Állítólag ott reggelizett a császár.

Mondtuk neki, hogy türelem, majd megyünk, inkább ő is segítsen legyőzni Bélát. De Marci inkább eloldalgott a kastély irányába. Hárman maradtunk tehát. A kis áruló!

– Ki volt Nagy Katalin cárnő szeretője? – kérdeztem. Sirály azt mondta, hogy nem olvas bulvárt, Karaj meg csak a vállát vonogatta. Béla persze tudta, hogy Patyomkin.

– Az nem páncélos volt? – értetlenkedett Karaj. A következőnek a „filmek” témakört választottuk. De sajnos összekevertük a My Fair Ladyt az Álom luxuskivitelben című filmmel és a Lee Van Cleefet Charles Bronsonnal.

Ekkor Sirály fennhangon anyázni kezdett, míg Karaj nagyon obszcén dolgokat üvöltözött a kvíz kitalálójával kapcsolatban. Én pedig anatómiai részletességgel kifejtettem, hova rakja Béla a most nyert 500 pontját. A kastély sokat látott ablakai rezegni kezdtek, miközben a közelben felröppent egy galambraj, a park túloldalán pedig sírva fakadt egy kislány. A következő témakör előtt Marcitól kaptunk egy üzit:

– Szép a kastély. Nem jöttök be?

– Mi a négy válaszlehetőség? – kérdezte a vérben úszó szemű Karaj.

Megírtuk neki hogy, megyünk, csak előbb elkapjuk Bélát! De nem kaptuk el, mert nem tudtuk pontosan, hogy melyik oldalon van az ember mája. Abban viszont mindannyian egyetértettünk, hogy ezt Bélán nagyon szívesen megnéznénk. Ráadásul elbuktunk néhány kérdést. (Azt hittük, hogy a kardinális egy tábornok, és a dibdáb egy labdajáték.) Béla fölényesen nyert. Lesújtva ültünk a padon, mikor Marci küldött egy szelfit, amint fent vigyorog a pavilonnál. A kép hátterében ott volt a kastély, a díszkert és maga Bécs is.

– Na, Marci is aztán… – morogtam. – Kijön Bécsbe és mit csinál?! Szelfizik.

Karaj fáradtan bólogatott, majd hozzátette:

– A kis hülye…

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Kvízjáték Bécsben”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés